Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" való bizalmukat az emberek elvesztették. Ekkor tűnt fel Szent Pál, és új, igazi, a görögök előtt ismeretlen Istenről beszélt. Zsidók is voltak Dél-Görögországban: Achaiában, ahol ez eset történt. E zsidók Szent Pálra támadtak és őt a Gal lio nevű helytartó elé hurcolták, azzal vádolván, hogy a törvények ellen való istentiszteletre csábítja az embereket. Gallio azonban elutasította a zsidókat, mondván: „Ha valami törvénytelenségről vagy gonosz cselekedetről volna szó, bizonnyal meghallgatnálak titeket. De mivel valami igéről és nevekről és a ti törvényetekről van a kérdés, ti lássátok”. És elűzé őket maga elől. íme itt a világátalakító ige s a tanult helytartó nem veszi észre: a pogány világnézet alkonyán a hitüket vesztett athéniak oltárt emeltek egy elképzelt, ismeretlen, új istennek, és a helytartó nem veszi észre a jövő hajnalhasadását. Más jelentéktelenebb példa: Br. Apor Péter Metamorphosis Transilvaniae című művében olvassuk, hogy nagybátyjával, gróf Apor Istvánnal, korának egyik legképzettebb, legelőkelőbb államférfijával, Erdély kincstartójával, azaz pénzügyminiszterével utazva az 1700-as években, megállották ebédelni. Egy előkelő úr: Boér Sámuel jött oda lóháton hozzájuk. Nyár volt az idő és Boér Sámuel kesztyűt tartott a kezében. Meglátván a nagy műveltségű, Bécsben is többször megfordult Apor a kesztyűt, gúnyosan szólt oda Boérnak: „Jól teszed öcsém, kesztyűt viselsz nyárban, mert olyan a kezed, mint a cigánypurdénak, most meleg vagyon, annál inkább megfeketednék, ha kesztyűt nem vonnál reája”. Boér szégyenletében sírva fakadt, az egész udvari nép, amely Aport kísérte, kacagott. Kis dologról, kesztyűről volt szó, amely azonban Erdélyben új időknek volt az előjele. A török uralom után jött a német, Konstantinápoly után Bécset kezdték járni az erdélyiek, s vele együtt új korszak, új szellem, új erkölcsök jöttek be Erdélybe. A kis kesztyű szimbólum, amely új időt jelent, s a nagy Apor István sem vette észre az idők múlását. Saját koráról, a jelenben mutatkozó jelenségek jövő alakulásáról nehezen mondhat ítéletet az ember. így most sem éppen lekicsinylendő feladat Erdély jelen közszellemét megállapítani, hogy azt bírálatra a régi erdélyiek szemei elé állítsuk. A közszellem megállapításánál igyekszünk keresni valami magyarázó elvet, amely alá az egyes emberek, országok, a világ gondolatváltozásait helyezzük, és 238
