Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi magyar történetírás feladatai

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

ben nem minden anyag áll rendelkezésre. Az unitáriusok, főleg Kelemen Lajos, szorgalmasan dolgoztak ez irányban, kutatásuk eredménye azonban nem láthatott napvilágot. Templomok, várkastélyok, várak, családtörténetek, mind helyi érdeklődés felfektetésének eszközei. A családi levéltárak anyaga kihasználatlan. Hiányoznak a kortörténeti művek, főleg az erdélyi fejedelemség megszűnése óta. A legtöbb erdélyi megye története is megíratlan.

Alapkutatás tehát az első, amelynek eredményéből lehetne összefüggést keresni, egységbe foglalni, szintetizálni.

A kutatás útjának megfelelőleg, elsősorban a helyi forrásokat kell szemügyre vennünk: a községi, egyházközségi, városi, vármegyei, családi, püspöki és azután a közlevéltárakat, főleg a Székely Múzeum és Erdélyi Múzeum levéltárait.

Nagy hiány, hogy még a közlevéltárak anyaga sem ismeretes a kutató közönség előtt. Sem a Székely Múzeumnak, sem az Erdélyi Múzeumnak nincs anyagismertető folyóirata. Az Erdélyi Múzeumban aránylag kicsiny anyag van katalogizálva, itt csak Kelemen Lajos nagy ismerete és közismert készsége kalauzolja a kutatót. E helyen összegyűjtött családi levelezések anyagának ismertetése maguknak a családoknak lenne feladata, ha anyagilag azt megbírnák.

Megakadtak a forráskiadások. Az utazás levéltárról levéltárra nagyon költséges, amit forráskiadással nagymértékben el lehetne kerülni. A történeti források sokféle szempontból használhatók, amit az író csak azok olvasásakor vesz észre. Azért volna szükség arra, hogy a források közkézen forogjanak. Másrészt a rossz kézírásokat nem mindenki tudja elolvasni, még a magyar nyelvűeket sem, annál kevésbé a latinokat. Ez külön tudomány és gyakorlás dolga. Sok kutatónak az veszi el kedvét a munkától, hogy a rossz írások sok idejét elrabolják és mégsem bízik meg a maga kiolvasásában. A forrásközlés hozzáértő embereknek a munkája és a források felhasználásának a megkönnyítése.

Az Erdélyi Múzeum levéltárában sok iskolatörténeti anyag van. A kis lapok egy kötetre valót tesznek ki Az ötvös-anyag hasonlóképpen egy kötetre való. Az erdélyi filozófia történetének a megírására is sok itt az adat. A Kolozsvár városi levéltár is sok magyar anyagot ölel fel, hasonlóképpen Nagyszebenben is van magyar anyag.

A püspökségek levéltára meglehetősen gazdag, főleg a gyulafehérvári. A református püspökség levéltára Nagyenyeden elégett és így abból a régebbi anyag 230