Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi magyar történetírás feladatai

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" magyar tudományos irodalmat fel kell szabadítani a hátramaradás nyomasztó vádja alól. Ha az irodalom fa, akkor annak minden ága ugyanabból a törzsből táplálkozik. Nem szabad megengednünk, hogy rajta a szépirodalom ága, mi­közben terebélyes lombozattá szépül, a tudományos irodalom ágára árnyékot vessen. Bontakozzék ki mindkét ág a napfény ragyogásában, hogy ág ágba fo­nódva, közös istenáldás alatt izmosodjanak. Az irodalom hiánya főleg olyan tudományokban érzik meg, amelyekben a nemzeti szellem leginkább megnyilatkozik: a történetírásban és az irodalom­történetben. A történetírásban a továbbmenésnek útját megkönnyíti ama körülmény, hogy a történeti irodalomban a kapcsolat nem szűnt meg, csak az összekötő lánc szemei nem fonódnak sűrűn. Hézagosak és nem is egyformán szépek. így már magának az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek vándorgyűlései tör­ténelmi szellemet lehelnek, amikor elmúlt nagyságok emlékének felelevení­tésével letűnt korok hangulatába visznek bennünket. Egyes tanintézetek öreg diákjainak emlékkönyvei, évszázados fordulók alkalmával született visszaem­lékezések, cikkek, füzetek a történelmi érzés felkeltésének tömegeket magával ragadó megnyilatkozásai. A szegény világban értekezések formájába össze­zsugorított, de könyveket érdemlő tanulmányok figyelemreméltó számban tűntek elő. Könyvek sem hiányoztak, amelyek az erdélyi történeti irodalom kertjében, mint kimagasló rózsafák jelentkeznek. E műveket az írók vagy ma­guk adták ki, és így önmaguk mecénásaivá is váltak, vagy egyházak, szerzet, elvétve kiadóvállalat. Az imperiumváltozás óta eltelt időben az erdélyi történetírást bizonyos célszerűség vezette. Az írók főleg felvilágosító, védekező vagy időszerű kér­désekkel foglalkoztak. Egyéni kedvtelésük kielégítésére az írók ritkábban ír­tak. Ez a jelen viszonyok között szinte fényűzésszámba is menne. Egyrészt a művek kiadása nehezebb, másrészt az érdeklődés felkeltése is nagyobb aka­dályokba ütközik. Annyi a megoldatlan kérdés, hogy azok megírása az írókat egészen leköti. A közelmúltban elgondolásában, célkitűzésében nagyjelentőségű terv bon­takozott ki, éppen Brassóban, az úgynevezett falumonográfiák kezdeményezé­sében. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom