Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - „Erdély történelme” kérdéséhez

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK hető vissza, a fejedelemség ideje igazolta, hogy gazdasági erőforrásait elsősor­ban a Partiumból merítette. Külpolitikai életet csak a fejedelemség korában élt, de akkor is erősen korlátok közé szorítva. E korbeli jelentőségét túlzott színekkel festeni éppen olyan hiba lenne, mint belső békéjét hamis optimiz­mussal beállítani. Lelki gyönyörűséggel csüngünk mindenen, ami őseink di­csőségéből reánk sugárzik, de a múlton való lelkesülés és ebből származó erő merítése elsősorban nem a politikai szempontokon fordul meg, hanem azon az életrevalóságon, amely elődeink belső alkotásaiban megnyilatkozik. Erdély hadszervezete, igazságszolgáltatása, pénzügye, vallás- és közokta­tásügye, ipara, kereskedelme, mezőgazdasága, művészete azok az erős pontok, amelyekben a magyarság szervező ereje feltűnt. Egy államot elsősorban belső szervezettsége tartja fenn, s az egyéneket az a helyzet teheti megelégedettekké, amelyben benne élnek. E szervezettség volt Erdély erőssége. Továbbá a magyar­ságnak más nemzetekkel szemben mutatott megértése, méltányos gondolkozá­sa, társasélete, megjelenése, érintkezése, nemes előkelősége, építkezései, kül­földi ezer szálú kapcsolatai mindmegannyi bizonyítékai annak, hogy őseink az utókornak sokat adtak. Nemcsak katonák, jó diplomaták voltak, hanem otthon európai színvonalon álló emberek, akik jó hatással voltak mindenkire, aki életét velük együtt élte. Mind e kérdéseket a megírandó történelem nem mellőzheti. A nézőpontok, amelyek eddig szerepelnek, elsősorban gazdaságiak és politikaiak. Nézőponto­kat előre nehéz megállapítani, mert azok az adatokból maguktól kínálkoznak majd, s egyes előre megállapított keretbe sok dolog bele sem illeszthető. Erdély történelmére vonatkozó ismeretek inkább csak a fejedelemség korára vannak együtt, de a művelődési mozzanatokat ekkor is erősen homály fedi. Ma a feldol­gozott munkák alapján csak olyan történelmet lehetne írni, amely már megszü­letése percében magában hordozná gyors letűnése forrását. Aki Erdély történelmét meg akarja írni, attól alapos tudást kell megkívánni. Másképpen a megírandó mű nem lesz arányban a jutalommal, amely tekinté­lyes összegben az író számára kínálkozik. Meg aztán ilyen vállalkozást pénzzel felmérni nem is lehet, a tudomány sohasem volt pénzkereső forrás, aki pálmát akar, az dolgozzék azért emberül, s legszebb elégtétele az elismerés legyen. A történet legyen alapos munka, mert mindenki meg lehet róla győződve, hogy 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom