Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az Aranybulla
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ellenállási jog eltörlése után (1687) vették észre. Éppen azért II. Rákóczi Ferenc felkelésének jogosságát - eltörlése után is - az Aranybullában biztosított ellenállási jogra építette, s e nemzeti jog érvényességét az összes felkelők közül legerősebben hangoztatta. Az Aranybullában szereplő pontok természetéből következik továbbá a személyes szabadság, a tulajdonjog sérthetetlenségének elve, az adó- és újoncmegszavazásnak joga, az az elv, hogy az alattvalók sérelem esetén orvoslást kérhetnek, hogy hivatalt csak honfiak viselhetnek; a köztisztviselők felelősséggel tartoznak, továbbá, hogy igazsága keresésétől senki el nem utasítható, az az elv, hogy az alattvalók passzív ellenállással a törvénytelenségeknek ellenszegülhetnek. Ez alapelvek alapján érthető, hogy az Aranybulla hosszú hétszáz év után is Magyarország szemében fontosságából nem veszített. Tiszteletreméltó a kitartás, amellyel a magyarság rég múlt idők emléke mellett ekkora állhatatossággal kitart. A „jámbor emlékű” király, II. Endre a bulla kiadásával a magyar nemzet előtt halhatatlan nevet hagyott hátra, uralkodásának az Aranybulla kölcsönöz fontosságot. Az Aranybulla küzdelmek eredménye, mint ahogyan az eszmék küzdelmekkel teljes időkben születnek. Említésekor régi idők újulnak meg elménkben, a pontjai alapján kifejlett elvek pedig Magyarország polgárainak jogain manapság is őrködnek. 183
