Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi fejedelmek temetkezése

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

felékesítették. A halottat a temetésig alkalmas helyen tartogatták, és lehetőség szerint épségben megőrizték.

Amikor a temetés határideje elérkezett és az országgyűlés összejött, akkor a halottat ravatalra helyezték, és hosszabb-rövidebb ideig közszemlére kitették. A temetés közeledésekor hívatták az ácsokat, akik a ravatalt és külső koporsót elkészítették, és azokat felállították: képírókat, akik címereket és zászlókat festettek; ötvösöket, akik a koronát, botot és tőrt elkészítették; szabókat, akik a ruhákat megvarrták és a templomot fekete posztóval bevonták. Halottszállító szekeret is újonnan állítottak elő.

A díszítésre szolgáló tárgyak között kiváló helyet foglalt el a címer mindenféle formában: metszett, vászonra, selyemre, papírra festett címerek százával készültek. A selyemcímerekre való arany részint fehér habos, részint zöld vagy szederjes volt, az atlasz is szederjes vagy virágos zöld. E színes címereket a falakra, a ravatalra rakták. Legértékesebb volt az ezüstből készült, arannyal befuttatott címer, amely a fejedelem síriratát magában foglalta.

A menet fejlődésének általános szempontjai ezek: jusson abban kifejezésre a gyász, az ország tekintélye, a fejedelem méltósága, a gyászoló család előkelősége, a szomorúságban való együttérzés szegény és gazdag, úr és szolga között.

A gyász jelvényeit a menet élén a fekete zászló vezette be. Az ország méltóságát ennek zászlója fejezte ki. A fejedelem méltóságát, vitézi állapotát a vezeték lovak, a páncélos főúr, a korona, a bot, a kard és a címerek jelképezték. Az elhelyezkedésben a fő szempont az volt, hogy az előkelők és a gyászoló család minél közelebb jussanak a halotthoz. A férfiak általában a koporsó előtt, a nők mindig a koporsó után jártak. A temetési menetben helyet kapott a szegénység is. Tömegben vonult fel, rendesen a koporsó előtt.

Ez elvek figyelembevételével a temetési menet ilyenformán fejlődött fel: a sort a katonaság nyitotta meg fekete zászlóval. Más esetben e zászlót a koporsó után vitték a katonák közt, vagy a koporsó mellett a diákság kezében volt. A katonaság után elöl mentek az énekes gyermekek, azután a diákok, mindenesetre főiskolai hallgatók. Utánuk a mesterek (kántorok) jöttek, majd a papság. Minden felekezet papsága összecsoportosult. A köznép rendes helye itt szokott lenni. Azután a jelvényeket hozták. Egyik főúr nagy fekete lobogóval jött, rajta a fejedelem címerével és címeivel, a másik főúr az ország színes zászlójával. Más 174