Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi fejedelmek temetkezése

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Báthory Zsigmond fejedelmet bujdosásában, Csehországban érte utol a ha­lál. Prágában van eltemetve, a Czernin-család sírboltjában. Rákóczi Zsigmond a fejedelemségről lemondva félreállott. Báthory Gábort, miután a fejedelemséget elvesztette, a hajdúk megölték, és a család Erdélyen kívül, Ecseden temettette el. II. Rákóczi György hősi halált halt, tetemét a csa­lád Sárospatakra vitette. Rhédei Ferenc a fejedelemségről lemondott. Barcsay Ákost csendben temették el Kozmatelkén, Kemény János csatatéren halt meg. I. Apafi Mihály Almakeréken talált nyugvóhelyet. Az Erdélyben eltemetett fejedelmeknek, majdnem kivétel nélkül, csak ne­vét és alkotásait tartotta fenn a történelem, maguk a fejedelmi tetemek eltűn­tek, gondviseletlenség vagy török dúlások következtében megsemmisültek. Az utolsó fejedelemnek, I. Apafi Mihálynak, vele együtt feleségének, Bornemisza Anna fejedelemasszonynak, fiúknak, II. Apafi Mihálynak és feleségének, Beth­len Katának földi maradványait a kolozsvári Farkas utcai református templom őrzi, ahová Almáskerékről kerültek. Szádeczky Kardoss Lajos egyetemi tanár fedezte fel és emelte ki őket almakeréki jeltelen sírjukból: a lutheránus templom sekrestyéje alatt levő sírboltból. A temetkezési szokások összeállításánál főleg az erdélyi földben nyugvó fe­jedelmek temetkezése jöhet számításba, mivel az erdélyi sajátságoknak ezek a kifejezői. Ismétlődő jelenség, hogy az erdélyiek a fejedelmeik halálát jó ideig eltitkol­ták, mivel belső mozgalmaktól féltek. A meghalt fejedelmet királyi öltözetben néhány napig az ablakhoz vitték, megmutogatták, a környezetben azt a hitet keltvén, hogy a fejedelem él. A fejedelem halála után legsürgősebb teendő volt, hogy a szomszédos ural­kodókat az esetről értesítették. Erdélyt politikai helyzete arra utalta, hogy a halált elsősorban a magyar királlyal és a török császárral tudassa, mivel az új uralkodó elismerése e két helyen ütközött csak nehézségbe. A fejedelmet a tö­rök erősítette meg, a neki nem tetsző fejedelem ellen azonban a magyar király ismételten fellépett, így a zavartalan uralkodás e két helyen szorult biztosításra. Hasonlóképpen értesítették a két román fejedelmet is, akiket a törökhöz való tartozásuk, máskor barátságos közeledésük Erdéllyel kapcsolatba hozott. A ha­lál hírét követek vitték meg, rangos emberek, hogy fogadásuk is Erdély tekinté­172

Next

/
Oldalképek
Tartalom