Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... tanított. Kolozsvárról soha nem helyezték át más városba, haláláig ott élt és dolgozott. Az egyetemi tanulóidőt is beszámítva - 1904 és 1962 között - ötvennyolc évet, több mint egy fél évszázadot töltött kedves városában. A piarista templomban - korabeli szóhasználattal - „áldozár”-ként, misés papként szolgálta a hívek lelki üdvét. Megbecsülésére jellemző, hogy tanársága második éve után rendi házfőnöke-intézményi igazgatója javaslatára a Mária Terézia fiúnevelő intézet aligazgatójává nevezték ki. Ezt a felelősségteljes tisztséget hat éven keresztül látta el. Fiatal, kezdő tanár korában levéltári adatgyűjtésekkel alapozta meg történelmi kutatásait, melyek középpontjában főképpen az Erdélyi Fejedelemség időszaka szerepelt. Ez a komoly érdeklődés nemcsak figyelemfelkeltésül szolgált, hanem Kelemen Lajost, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendás levéltárosát is megnyugvással töltötte el. Erre utalt 1915. június 3-ai naplóbejegyzésében: „Tegnapelőtt beszéltem a Mátyás király téren sokáig Biró Vencellel, s felhívtam az Erd[élyi] Múz[eum] Levéltáraira a figyelmét, tegnap pedig a Teleki-levéltár missiliseit mutogattam meg neki. A szép nagy anyag meglepte, s hiszem, hogy most már benne kitartó és lelkes dolgozó embert találtam a levéltár anyagából. Végre tíz év után akad egy ember, akinek nem hiába szóltam. Huszti András leveleit, melyekre Török Istvánt 3 évig hiába kértem, legelőbb fel fogja dolgozni, s majd a többire is sor kerül.”17 17 Kelemen Lajos: Napló L (1890-1920) Sajtó alá rend., szerk., bev. tan., jegyz. Sas Péter. Kolozsvár, 2017. 438. 18 Vass József (1813-1873) Erdélyi Múzeum, 1913. 2. füzet 65-91. A piarista rend elismert és tevékeny tudósa, Vass József történetíró életrajzának megírásával maga felé irányította a kolozsvári székhelyű tudós társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület figyelmét. A Veress Endre levéltáros-történész felkérésére írt centenáriumi megemlékezés18 hiteles és meggyőző lehetett, mert ettől kezdve gyakran foglalkoztatták előadóként az Erdélyi Múzeum-Egyesület felolvasó ülésein, valamint a Brassóban, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön megrendezett vándorgyűlésein. 15
