Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Kihallgatás után a követ rendszerint hivatalos volt a fejedelemhez lakomára. A fejedelem ebédjeiről, vacsoráiról Apafi korában élő történetíró részletes leírást hagyott ránk. Az ott leírt étkezési rend kétségkívül a követek fogadásánál is megmaradt. Eszerint a fejedelem ebédlőpalotájában hosszú asztal állott, amelyet fehér abrosszal terítettek le. Általános szokás volt, hogy az asztal egyik hosszabb oldalát a fal mellé helyezett pad elé állították, a többi oldalon székeket helyeztek el. így lehetett a fejedelem ebédlőjében is. Az asztalnok lóra ülve vezette át az udvaron a menetet, amely az ételeket a konyhából a fejedelmi ebédlőbe hozta. Öt követte a konyhamester az étekfogókkal. Az asztalnok az ebédlőben lerakatta az étket, mire a fejedelem és fejedelemasszony is bejöttek az ebédlőpalotába, előttük a főudvarmester, hosszú ezüst pálcával kezében. Kezüket ezüst mosdómedencében megmosván, rövid asztali ima után asztalhoz ültek. A fejedelem és fejedelemasszony ült a főhelyen, utánuk a meghívott főurak. A fejedelem feltett süveggel ült. Feltűnést keltett, hogy egy alkalommal Bethlen Gábor fejedelem a török császár követének jelenlétében is elfoglalta a főhelyet, feltett kalappal fogadta a basát, amely kalapot akkor is a fején hagyott, amikor a császárra felköszöntőt mondott. Az erdélyiek sok húst ettek és jól ittak, amely szokástól a fejedelmi udvar sem volt mentes. Miután a követ a rábízott teendőket elintézte, azon volt, hogy hazatérjen. Mivel a népes követség a fejedelmeknek sokba került, érdekükben állott, hogy ők se tartóztassák sokáig a követet. A hazaküldést körülményessé tette, hogy a legtöbb követ fáradságos útjáért jutalmat várt, és ebben számított a fejedelem jóakaratára. Különösen a török követek vezettek a követelésekben. A fejedelmek nem voltak szűkmarkúak, és a követek megajándékozását már előre számításba vették. Az ajándék nagysága függött attól is, hogy a követ fontos ügyben jött-e, ki küldötte és milyen ajándékokkal kedveskedett. Az erdélyiek is bőven osztogatták az ajándékokat, amikor más országokban követküldésben jártak, a távozó külföldi követek tehát rendszerint nem uruknak vittek ajándékot, hanem a kapott ajándék saját maguknak szólott. így az ismételt követségbe jövés egyszersmind üzletnek is ígérkezett. Mivel egy öszvérhajtó sem ment el ajándék nélkül és egy-egy követtel nem egyszer százszámra jöttek a kísérők, nem csoda, ha Báthory István tizennégyezer forinttal elégítette ki őket, Báthory Zsigmond elismerésekor harmincezer 154
