Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL így szólt a fővezérhez: „Szultánom, ha nekem itt hivatalt adnál és ezen városban egy ideig megmaradva ezek közül a gyönyörű leányok közül egyet elvehetnék, halálomig nem szomorkodnám.” A jelenlévők e szavakon sokat nevettek. Ebéd után a fejedelemasszony a fővezérnek, a hét vezérnek és az előkelőbbeknek értékes emléktárgyakat osztogatott. Elindulásukkor még egy üteg ágyút lőttek ki. „Egyszóval, kiáltott fel lelkesülten a világjáró, ezt a vígságot és élvezetet, ami ez országban volt, sehol sem láttam.” Egy nemzet veleszületett és a gyakorlással egyre erősödő érzését mesterkélt tettetéssel elfojtani nem lehet, adandó alkalommal megnyilatkozik az, miként saját természetét mutatja a ragyogó napsugár és a tündöklő drágakő. így őszinte volt a vendégszeretet is, amelyet azok élveztek, akik Erdély földjén baráti érzülettel jártak. Tehát a követek is, akik sokszor messze idegenből jöttek Erdélybe. A török világutazó bejárta Ázsiát, Afrikát, Európának még nyugati országait is. Megállapítása tehát figyelemreméltó s kifejezője annak a kellemes meglepetésnek, amely az Erdélyben járó idegeneket elfogta. Észrevétele jelentős mondás. Az erdélyi fejedelemség korában ugyanis általában barátságos vendéglátás járta. Aki igaz ügyben fáradt, azt mindenfelé megbecsülték, odahaza, külföldön egyaránt. Erdélyből útra kelt tanuló ifjak, kíváncsiságból utazók (peregrinálók) sok szépet tudnak erről elmondani. Legtöbbet beszéltek azonban a követek, akiket a fejedelem és az ország hivatalos megbízásokkal más országokba küldtek. Mert gyakran küldtek. A kis „szegeletkő”: Erdély, fontos szerephez jutott. Más országnak királyt adott, kisebb szomszédállamokat lekötött, nagy európai vállalkozásokban részt vett, a török hódítási vágyának többször ellenszegült, szóval külügyi életet élt annak minden megnyilatkozásával. Követei ez ügyekben Magyarországban, Törökországban, Moldvában, Havasalföldön, Lengyelországban, Franciaországban, Angliában stb. jártak-keltek, ahol mindenütt a szabad államok követeit megillető tiszteletben részesültek. Természetes tehát, hogy az Erdélybe jött külföldi követeket is szívesen fogadták. Ilyen követekben pedig nem volt hiány. Báthory István megválasztásán felbuzdulva, több fejedelem megpróbálta, hogy Lengyelország trónjára jusson. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György részt vettek a harmincéves vallásháborúban, többen a szomszédos román fejedelemségekkel baráti vagy ellen145
