Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" alattvalói khánnak szólítják, amely cím a padisah, azaz szultán címnek felel meg. Rangjához mérten külön sátorban rendezett lakoma illette volna meg. 1598-ban a khán a fővezérrel szemben uralkodói fenséggel lépett fel, a fővezér és az előkelők iránt szívességet mutatott. Utóbb megsértődve, a fővezérnek hátat fordítva beszélt s seregével hazament.53 53 Török Történetírók III. (Karácson Imre) 108., 275., 291. 54 Tör. Magy. Állam-okm. I. 318., Evlia Cselebi i. m. II. 157., 247., I. Rákóczi György és a porta (Beke-Barabás) 361., Iorga i. m. 43., Török Történetírók III. 190-191. Az ünnepélyes fogadás, leültetés, a fővezérrel együtt való lakoma, ha a tatár khán ezt esetleg kevésnek is találta, a legnagyobb megtisztelések közé tartozott, s ez az erdélyi fejedelemnek mind kijutott. Sőt, ha uralkodónak külön lakoma járt, az sem hiányzott. Rozsnyai Dávid csak ilyenről számol be, azt írja, hogy a fejedelemhez még a nádmézet (cukrot) is zsákszámra hordták. A fejedelemnek kijáró tisztelet a címzésben is megnyilatkozott. A törökök Erdély uralkodóját következetesen fejedelemnek vagy erdélyi királynak írták s ugyanakkor a vajdákat vajdáknak, legtöbbször bégeknek hívták.54 A fejedelemnek és az országnak megtisztelést hozott a mód is, ahogyan a portán Erdély követével bántak. Ha követ ment a portára, 1638-ig maga a csauszpasa ment eléje. De a követ elé azután is kimentek a csauszok (császári futárok), és pedig addig a helyig, ameddig az európai független államok követei elé mentek. A törökök a követek szállását a szükségesekkel felszerelték, s ellátásukról is gondoskodtak. A kihallgatásra a követet a csauszok kísérték fel. Az erdélyi követ úgy ment tehát a fővezér, császár elé, mint a nyugati követek, csak kevesebb csausszal, kisebb zajjal. Ha független ország követe ugyanez időben kihallgatásra ment, az erdélyi követet a felkísérésben megelőzte. A követet a csauszpasa vagy a kapucsilár kiháj a (viceudvarmester) vezette a vezérek gyűlésébe. A vezérek őt állva fogadták, viszont a követ nekik kezet-köntöst csókolt. 1642-ben a fővezér megizente, hogy a követség tagjai csak az ő köntösét csókolják meg. Az üdvözlés után a követet leültették. A lakomán, amely a követ tiszteletére készült, a követ a fővezérrel egy asztalnál ült. Ha ugyanekkor más független ország követe lakomán volt, az is ugyanazon asztalnál ült. így kerültek össze egy alkalommal hárman: a fővezér, a francia és az erdélyi követ. 138
