Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi és a román fejedelmek
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" rába. Az erdélyi követ szerint „farkasokat eleget viszen a kis vajda, csak legyen kövér bárányjok szegény moldvaiaknak, mert rakva göröggel udvara.“ Sándor még a portáról írt Bethlennek, hogy atyja helyett akarja őt tisztelni, amiben teheti élete végéig akar Bethlennek szolgálni. Féltékenyen ügyelt Bethlen arra is, hogy tekintélyén ne essék valami sérelem. Régi szokás volt, hogy a két román fejedelem az erdélyi fejedelemnek évenkint „főlovakat” küldött „a jó szomszédság megtartásának jeléül”. így küldött 1627-ben a moldovai fejedelem. Bethlen a küldött lóval nem volt megelégedve, nem tartotta azt méltóságához mérten megfelelőnek s kifejezte, hogy a moldovai fejedelem megbántotta őt, „egy rossz sánta pokrócos lovának ennyi idegen országból udvarába gyülekezett nagy fejedelmek emberi Iáitokra bemutatásával”. A dolgot nem ló miatt említi, mondotta, mivel Isten adott neki eleget, hanem méltósága kisebbítése és a régi szokás be nem tartása miatt. Ezért a lovat visszaküldötte Moldovába. A lóajándékon kívül közben a román fejedelmek fizettek is, fizettek később is, de ez nem teremtett még hűbéri viszonyt. Fizetett a török portának közben a magyar király is, Lengyelország is, de egyik sem volt a töröknek hűbérese. Erdély történelme feltünteti, hogy mikor volt hűbéri viszony. Ilyen alkalommal az erdélyi fejedelem a román fejedelemségekben a fejedelmek választásába szólott bele, vagy egyenesén kinevezte, megerősítette ott a fejedelmeket és az erdélyi fejedelmi cím mellett a román fejedelemségek címét is viselte. Most az ajándék és a fizetés az elsőbbségnek szólott, amelyhez szerencsésebb viszonyai révén a török előtt az erdélyi fejedelem jutott. Ez a nem hivatalosan hűbéri, hanem a jó szomszédság címén fennállott viszony Erdélynek jobb volt, mint a kimondottan hűbéri. A szorosabb összeköttetés e módja főleg I. Rákóczi György korában formálódott ki. I. Rákóczi György szoros érintkezésbe lépett Basarab Máté havasalföldi fejedelemmel. A szövetkezés legfőbb oka az volt, hogy Lupul Vazul moldovai fejedelem Havasalföldet magának, majd fiának akarta megszerezni, hogy a két román fejedelemséget a család kezében egyesítse. Ez sem Rákóczinak, sem Máténak nem állott érdekében, ezért a két uralkodó erős szövetséget kötött. 1635-ben Máté fejedelem megígérte, hogy Rákóczival jó szomszédságban él, ha valaki bántaná, ő segít megvédeni. Kötelezte magát, hogy éven120
