Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... ráhatások mellett azok a környezeti benyomások magyarázhatják, amelyek életének korábbi állomáshelyein érték. Az oklevelekben már 1387-ben civitasként említett Tata városának és környékének múltat idéző emlékei: az oly sokszor gazdát cserélt tatai vár, az 1848-49-es szabadságharcban jelentős szerepet viselő komáromi erősség, a Csák nembeli Trencsényiek gesztesi várának romjai, Majk és Vértesszentkereszt régiségei, szerzetesrendekhez köthető építészeti emlékei. Rózsahegyen is a történelem vette körül, a hajdan bástyákkal őrzött városrész, a „Ring”, és Likava várának omladékai.5 Históriai érzékének kifejlődésében nagy szerepe lehetett szülőfaluja nagy tudású plébánosának, Nácz Józsefnek, akitől az Archaeologiai Közlemények is elfogadott tanulmányt.6 Ezeket a korábbi hatásokat régi történelmi emlékeivel csak fokozta, felerősítette a kincsesnek nevezett város, Kolozsvár az ódon épületeivel, várfalszakaszaival, a Bethlen-bástyával, tulajdonképpen egész hangulatával, valamint a múltat a leghitelesebben őrző régiség- és levéltárával. 5 Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára Bp. (továbbiakban PMKL), IV. 130: Biró Vencel gyűjtemény, 2. tétel: hagyatéka. Adalékok gyűjteménye Biró Vencel életéhez és irodalmi munkásságához (Biró Imre összeállítása, a továbbiakban Biró Vencel életéhez). Tata történelmi jelentőségét jelzi, hogy 1938-ban a rendházban nyílt meg a helyi múzeum. Lásd Révhelyi Elemér: A tatai piarista rendház és múzeuma. Bp., 1938. (A Tatai Piarista Öregdiákok Szövetsége kiadványai 1.) 6 Nácz József: A Vértes vidékének történelmi műemlékei. Archaeologiai Közlemények, 1899. XXII. kötet. (Új folyam XIX. kötet.) 118-203. 7 A magyar kegyes-tanítórend Névtára 1904/05-1907/08. passim. 8 Kalazantinum, 1905-1906. II. sz. 2-3. A Kalazantinumban alapos, magas színvonalú képzést kapott az intézetigazgató Russel Károlytól (alap- és ágazatos hittan, szentírástan), Hám Antal prefektustól (lelkipásztorkodástan, gyakorlati szertartástan, bölcselet- és neveléstan, katetika), Komáromy Dezsőtől, a tanárképző tanárától (egyházjog, erkölcstan, egyháztörténet).7 A legnagyobb hatás a kalazantinumi lelki atyához, a tanárképző főfelügyelőjéhez, a művészettörténet-tanárához - későbbi egyetemi professzorához - Vajda Gyulához fűződött, akit oktatói tevékenysége 40. évfordulóján versben köszöntött.8 Tanárai mintaszerű szerzetesnövendéknek tekintették, ezt mutatják az elöljárói szavazások (scrutiniumok) eredményei, melyeket félévente a rendi alkotmány szerint az ünnepélyes fogadalmat még 11
