Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" katonaság tartására a székely városokat rótták meg. Az élésadáshoz j árulást a székelységtől olyan alapon várták, hogy a három nemzet között lévő unió alapján ebbeli segítségüket nem vonják meg, „megszánván az ország többi részét”.36 Szabadságuk biztosítását mutatja, hogy 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem szabadságuk hangoztatása mellett az ősi ökörsütést: elbélyegzést kívánta életbe léptetni. Báthory Gábor fejedelem választási feltételeibe az erdélyiek külön belefoglalták, hogy a székelyek régi szabadságát megtartja, amiként azt az előző fejedelmek tették azóta, mióta Zsigmond (ti. Báthory) fejedelem a szabadságot nekik újonnan megadta.37 36 Erd. Orsz. Emi. V. 549, VE 95. 37 U. o. V. 491, VI. 90. 38 U. o. VI. 113, 124, Borsos: Vita ect. 29. 39 Nagy Szabó Ferenc i. h. 41. Annyi kitartással követelt, annyi országos baj emlékezetével terhelt szabadság birtokában azonban nem kevés meglepetésül szolgál, hogy sok székely az ország szolgálata, a saját költségükön kötelező katonáskodás elől kitérvén, jobbágyi sorsba süllyesztette magát. Nem csoda tehát, hogy a felingerült országgyűlés elrendelte, hogy az ilyen székelyek a szabad állapotba álljanak vissza, ha meg tettüket megismételnék, halállal lakóijának. Másrészről különösen hat, hogy ugyanekkor voltak jobbágyok, főleg románok, akik „akár mi kicsiny bosszúság éri őket”, az adózás elől marhástól, családostól Moldvába szöknek át. Távozásukkal az adófizetők száma fogyván, a befizetett adó egyre kevesebb lett. Az országgyűlés tehát intézkedett, hogy az ilyeneket tartóztassák fel és uraikhoz vigyék vissza.38 A keletkezett néphullámzás és társadalmi eltolódás mindenesetre a súlyos időkben beállott kifosztottságra, nagy megterhelésre utal. Az elszegényült székelység a katonáskodást, a jobbágyság meg az adófizetést bírta nehezen. A jobbágy tönkrejutása egyben a nemesség elszegényedését is jelentette, a jószágpusztítás, jobbágyszámfogyás ugyanis egyben a nemesség vagyonának apasztását is előmozdította. Az emlék- és koriratok jellegét, amely iratok a szóban forgó történelmi kor sok eseményét tartalmazzák, kifejezően Nagy Szabó Ferenc határozza meg, amikor Kalendáriumé emleget.39 112
