Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL rökké tesz. Aki szemével nézi a rabok keserves kínjait - mondja - meggondolja, hogyan kellene elkerülni a rabságot.32 32 Borsos Tamás második konstantinápolyi követsége 1618-1620. 121. Érd. Tört. Ad. II. 33 Mikó Ferenc i. h. 173, Nagy Szabó Ferenc i. h. 101-102, Sepsi Laczkó Máté krónikája 1521-1624. 97-101. Érd. Tört. Ad. III. Horváth Mihály: Magyarország történelme V. 52-53. 34 Erd. Orsz. Emi. V. 466., VI. 112. 35 Gyulafi i. h. 46. A lelkek mélyén tehát - fajilag és vallásilag - a magyarsággal való együttélésének, Bocskai kifejtésében végeredményében a Magyarországhoz való visszatérésnek gondolata élt. Az érzelem azonossága a Nyugathoz vonzotta, az adott helyzetben megnyilatkozott okosság viszont a Kelethez kényszerítette őket. A kétfelé megőrzendő béke - mint az erdélyiek állandóan hangoztatott és a fejedelmi választási feltételekbe is beiktatott vágya - a jelen idők szerint a fennmaradás biztosítékának bizonyult. Bocskainak rövidesen bekövetkezett halála után, amelynek körülményei egyáltalában nem tisztázottak,33 Rákóczi Zsigmond fejedelem a tőle megvont irány betartásával uralkodott. Báthory Gábor uralkodása is így kezdődött, amíg nagyratörő politikája őt ingatag magatartásba nem kergette. Gyakorlatilag mindenesetre a törökpártiság érvényesült, ettől eltérő politikai eredményeket Báthory Gábor fejedelem zaklatottá vált uralkodása sem állandósított. A belső ügyek is az intézmények azonosságának jegyében bontakoznak ki. A sok pusztulás miatt a lakosság meggyérült és a kapuszám szerint történő adózást újabb „ravatal”, összeszámolás nélkül nem lehetett fenntartani. 1604-től kezdődőleg tehát az állatállományt vették fel adóalapul. Ökör, borjas tehén, ló egyenlő értéknek számított, az aprómarhák: juh, kecske, sertés kisebb értékkel értek fel. Mivel e számítás a községekre súlyosnak bizonyult, 1608-ban új alapra tértek át. Mostantól kezdve tíz jobbágy számított egy portának.34 Báthory Gábor sok háborúja, követküldései ismét nagy költségbe kergették az országot, amelyet az alattvalók panaszosan fizettek. A terhet a székelység adómentessége is súlyosbította. Szabadsága birtokában35 Bocskai korától egy-két esetben fizet csak adót, és akkor is különleges célokra. így 1607-ben követküldésre fejenként 6-6 dénárt vetettek ki a székelyekre, a következő évben meg az udvari 111
