Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Nagy hangversenyutak két világrészben (1922–1931)

1923 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA ja; a magyar népdalokból 5 szerepel. Ezenkívül Bartók a 2. elégiát, a Suite-et, a Szonatinát, az 1. siratóéneket, az 1. és 2. burleszket és az 1. román táncot játssza. A karácsonyi szünetre Bartók édesanyjáékkal és saját családjával együtt Szöllős pusztára utazik húgáékhoz. 1923 Január 1-én Budapesten, egy Brahms- és egy Csajkovszkij-vonósnégyes között Waldbauer Imrével előadják az 1. hegedű-zongoraszonátát. Január 3-án Bartók megköszöni E Szalay Stefániának újévi jókívánságait, és erdélyi hangversenytervekről ír (melyek azután nem valósultak meg). Cs. Szabó László (később Londonba telepedett író) a budapesti Re­formátus gimnázium tanulójaként Bartókné zongoratanítványa, és ezen a réven szereplésre kérte fel Bartókot. Január 14-én a Zeneakadémián, a Református gimnázium által rendezett matinén Bartók műsora: 2. burleszk, 1. siratóének, Medvetánc, Este a székelyeknél, 1. román tánc. Január 19-én Bartók belázasodik, így a Lehner-vonósnégyessel 20-ra ter­vezett szereplése elmaradt. (21 -re már meggyógyult.) Levélben többek között megírja Székely Zoltánnak, hogy a Szonátá­nak a zongora és hegedű szólamát 25-e körül küldi. Február 2-án Vitéz András hangversenyrendezőnek ír Kassára, majd a Waldbauer-vonósnégyessel együtt Németországba utazik, ahol a Mel ­os társaság Bartók Béla kamarazene-hetet rendez. Február 4-én szerzői est Lipcsében, a Dittrichring 18. alatti hangverseny­teremben. Február 6-án Berlinben a Bellevue Str. 6/a alatt Waldbauerék a 2. vonós­négyest játsszák, Bartók az 1. hegedű-zongoraszonátát Waldbauer Imrével. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom