Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Az I. világháború után (1920–1921)

1921

BARTOK BÉLA

ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA

lapban Hubay

Jenő

és Kern Aurél (a Nemzeti Zenede igazgatója) is nyilatkozik, túl érzékenynek minősíti Bartókékat, „akik a dicséretet sem bírják”.

Február 16-án a Magyar Hírlapban folytatódik a vita, Bartók Béla, Szabados Béla, Lajtha László és Szendy Árpád nyilatkozik.

Február 18-án Hubay

Jenő

védekező nyilatkozatával zárul le a hírlapi vita.

Február 21-én a Magyar Színpadban Cserna Andor válaszol a február 10-i cikkre és igyekszik megvédeni álláspontját. - Ezen a napon Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint a Bocskay Szövetség nevében dr. Sebess Dénes szerződést köt 150 székely népdal kiadásáról. (1923-ban, Erdélyi magyarság. Népdalok címmel jelent meg.)

Február 27. Bartók szerzői matiné a

Royal Apollóban.

Műsora: a 15 magyar parasztdal 6-15. száma, Suite

op. 14,

Allegro barbaro,

1.

elégia, Medvetánc, Este a székelyeknél, 3. burleszk, a Vázlatok 4. száma, a Szonatina, az Improvizációk 7. darabja és az 1. román tánc; emellett Bartók Nagy Izabellát kíséri, aki 3 székely parasztdalt énekel.

A Táltos könyvkiadó vállalat magyar, szlovák és román népdalokról szóló Bartók-könyv kiadásának gondolatával foglalkozik. Bartók március elején összeállítást készít számukra.

Újabb utazásra készül.

Március 5-én kiállítják számára az Ausztriára és Csehszlovákiára szóló „A 801738” sz. útlevelet.

Március 6. Dohnányi-matiné Budapesten, kongóan üres teremben. Bartók a Waldbauer-vonósnégyessel

Dohnányi Kvintettjét játssza. A tiszteletdíj 20 000,- K.

Március 7-én Párizsban a Galerie

Montaigne-ben,

a

„Hatok” csoportjának hangversenyén, a Pascal-vonósnégyes az 1. vonósnégyest játssza.

Március 16-án, Waldbauerék 8. bérleti hangversenyén a Zeneakadémián Bartók Waldbauer

Imrével

és Kerpely Jenővel Ravel Trióját játssza.

Március 17-én örömmel írja Philip Heseltine-nak Londonba, hogy a Sackbut-ban közlendő cikke megjelenéséről szóló hírt megkapta. (A cikk 184