Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
A Tudományos Akadémián. Nagy művek (1934–1938)
A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. NAGY MŰVEK (1 934-1 938) 1938 Március 10-én „Igen tisztelt Tanár Űr” megszólítással fonográf-felvételekről szóló részletes bírálatot fogalmaz. Március 11-i postabélyegzővel és március 12-i (valószínűleg téves) keltezéssel tájékoztatja Antonia Kossart, hogy meghívták Londonba, így az összeköthető Luxemburggal, és Scheveningent el lehet hagyni. Március 13-án a birodalmi német csapatok megszállják és Németországhoz csatolják Ausztriát. Ez az esemény Bartókot minden eddiginél jobban felizgatta és talán egész hátralévő életében befolyásolta minden cselekedetét. A politikai szempontokon kívül csapás volt számára az is, hogy az osztrák Zeneszerző Szövetséget, melynek tagja volt, beolvasztották a STAGMA nevű német szövetségbe; az Universal Edition nagyrészt zsidó származású vezetőit eltávolították; Csehszlovákia kényessé vált helyzete lehetetlenné tette a szlovák kiadvány ügyét, bizonytalanná vált édesanyjának onnan származó nyugdíja is. Félő volt, hogy Magyarországra is sokkal nagyobb nyomás fog nehezedni minden téren, és kéziratai is veszélybe kerülnek. A hangversenyélet nem állt meg. Március 22-én a Fővárosi Vigadóban az Ernest Ansermet vezényelte Budapesti Hangversenyzenekar, műsorának második számaként, Bartók közreműködésével, a 2. zongoraversenyt játssza. - Az Est újból közli az 1937. október 10-i nyilatkozatot, „Bartók Béla megmagyarázza rádió-tilalmát” címmel. Március 24-én Antonia Kossarnak Bartók még mindig a scheveningeni lehetőségekről ír. Újból hangsúlyozza, hogy a Concertgebouw-val nem akar semmit sem kezdeni. Március 27-én Kristóf Károly újságírónak ír, továbbá az Est szerkesztőségének azért, mert újból felmelegítették az olasz és német rádióközvetítések elleni tiltakozását, ezúttal méghozzá hamis kiegészítéssel. Kéri, hogy nyilatkozatát közöljék. Március 28-án közli Isoz Kálmánnal, a Zeneművészeti Főiskola titkárá- 389
