Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Bekapcsolódás Európa zenei életébe (1904–1906)
1904 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA megragadja figyelmét, egy dalát lejegyzi. (Dósa Lidi tehát nem Bartók alkalmazottja volt.) Innen számíthatjuk Bartók népdalgyűjtő munkájának kezdetét. Gerlicén más népdalokat is gyűjt. Június 26. Édesanyjának beszámol Gerlice pusztai életéről, jó ellátásáról (sok csirke, reggeli, ozsonna csokoládé stb.) és munkáiról, valamint tervezett pozsonyi hangversenyének időpontjáról és műsoráról. Július végén vagy augusztus elején Gerlice pusztáról Bayreuthba utazik az ünnepi játékokra. A nyomtatott műsoron kapcsokkal csoportokra osztja az előadásokat; az augusztus 14-17. között négy előadást (Rajna kincse, Walkür, Siegfried és Istenek alkonya) aláhúzással külön megjelöli. Mivel túl hosszú időt nem tölthet ott, feltehető, hogy az utolsó 6 előadást, mégpedig a felsorolt négyen kívül augusztus 19-én a Tannhäusert, 20-án a Parsifalt látja. Augusztus 21-én visszautaztában Regensburgból levelezőlapot ír Harsányi Kálmánnak Újpestre, még az előző napi Parsifal hatása alatt, mely azonban kevésbé tetszett neki, mint annak idején a Tristan. (Ezt most nem adták Bayreuthban.) Találkozik Richterrel is, akinek eljátssza Scherzóját. Ezután visszatér Gerlice pusztára. Szeptember 18. Végre megjelenik nyomtatásban (Bárdnál) az 1. ábránd. Gerlice pusztáról 1-1 példányt küld belőle Harsányi Kálmánnak és Thomán Istvánnak. Előbbinek visszaküldi néhány költeményét, és azt írja, közülük az „(Aradi) tizenhárom” megzenésítéséhez volna kedve. (Nem valósult meg.) - Thománnak (már tegező formában) írja, hogy a Scherzo hangszerelésén dolgozik, mert a Filharmonikusok tavasszal játszani akarják. (Ez nem történt meg.) November 1-én Gerlice pusztáról írja húgának: „Még 5 nap.” November 2. Levél Thomán Istvánnak arról, hogy november 8-án átutazik Budapesten, és szeretné bemutatni neki pozsonyi hangversenyének műsorát. November 7-én vagy 8-án Gerlice pusztáról Budapesten át Pozsonyba utazik. 70
