Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Nagy hangversenyutak két világrészben (1922–1931)
NAGY H ANGVERSENYUTAK K É T VI LÁG RÉSZ BEN (1 922-1 93 1 ) 1929 sorozatának III. kötetéből, saját szerzeményeiből pedig a 15parasztdal néhány darabja, a 2. burleszk, 1. siratóének, a Román népi táncok és az Allegro barbaro. Április 4-én kénytelen Kecskemétről visszautazni Budapestre, hogy zeneakadémiai óráját megtartsa. Április 5-én Makóra utazik, ahol a Vármegyeháza dísztermében, a Stefánia Szövetség hangversenyén szerepel az április 3-i műsorral, avval a különbséggel, hogy az 1. siratóének helyett az Este a székelyeknél adja elő. Április 6-án Szegeden, a Tisza Szálló dísztermében ad hangversenyt. Az előző napi Marcello-, Scarlatti-, della Ciaja-, Beethoven- és Liszt-darabok mellett Kodálytól a Székely keserves és a Sírfelirat, saját szerzeményeiből az Allegro barbaro, a 2. elégia, a Szabadban 3 darabja és a Preludio-AH’Ungherese szerepel a műsoron. Április 7-én Békéscsabán az előző napi szegedi műsorral fejezi be alföldi körútját. Április 8-án Budapesten orvoshoz kíséri feleségét. Április 9-én Rómába utazik. Április 12. Bartók-Szigeti est a római Santa Cecilia Akadémián. Bartók a Szabadban 3 számát és a Preludio-AIVUngheresét játssza, majd Szigetivel a 2. hegedű-zongoraszonátát, Beethoven G-dúr szonátáját, a Gyermekeknek-darabok Szigeti- és a Román népi táncok Székelyátiratát. (A műsorban egyébként mindenütt „Bartock”-ot írtak.) A hangverseny után a Greco nevű kávéházból levelezőlapot ír feleségének Budapestre és édesanyjának Pozsonyba: „Szigetivel együtt ülünk egy kávéházban, amelyikbe még Liszt, Berlioz is járt”. Április 14-én délután, az előző hangverseny színhelyén a Római Filharmonikusokkal a Rapszódiát játssza, Bernardino Molinari vezényletével. Este a római Palazzo Cardelliben „T. H. F.”-nél (akinek személye kérdéses), 50 meghívott „előkelő” személy előtt ad zongoraestet. Műsora: Kodály Sírfelirat és 3 darab az op. 3-ból, saját műveiből a Medvetánc, az 1. siratóének, 1 burleszk, az Allegro barbaro, a Kolindák, a Szonáta, 273
