Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Nagy hangversenyutak két világrészben (1922–1931)

1924

BARTOK BÉLA

ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA

Január 18-án 271974 számmal kiállítják Európára szóló útlevelét. Az utazás indoka: „Hivatás”.

Január 24-én kapja meg Budapesten 9 városra érvényes csehszlovák vízumát.

Január 25-én a Vígszínház irodalmi kabaréestjén szerepel 12 perces műsorral, melyet január 26-án és 28-án megismételnek. A három előadásért 2 és % millió koronát kap, ami a pénz rohamos elértéktelenedését mutatja (1 kg cukor ára 1 hét alatt 8000 koronáról 12 000 koronára ment fel). A műsor igen változatos, többek között Medgyaszay Vilma, Fedák Sári, Makay Margit, a Góth-házaspár, Dénes György zongorahumorista és sok más vegyes műfajú művész szerepel: „magas nívójú művészi produkció és mulatságos tréfa, kedves apróság”. - A Terézkörúti Színpad és az Apolló kabaré Salamon Béla vezetésével tiltakozik a konkurencia miatt; a miniszterhez fordulnak érdekük védelmében. (Bartókné Pásztory Ditta február 4-i levelében a három hangverseny idejét január 24., 25. és 27-re teszi, de ez valószínűleg tévedés.)

Február 1-én fia meglátogatja és aláíratja IV. gimnáziumi félévi értesítőjét. Bartók a karját fájlalja (hasonló tünettel kezdődött 1940 körül végzetessé vált betegsége) és aszpirinkúrát tart.

Február 4-re elmúlnak a fájdalmak. Feleségével közösen levelet ír húgának a tervezett szereplések idejéről.

Február 5-én a csehszlovákiai Komáromba utazik, ahol a Jókai Egyesület a Kultúrpalota nagytermében rendez hangversenyt. Műsorán 3 Scarlatti-szonáta, a 15 magyar parasztdal 7-15. száma, Beethoven op. 10-es szonátája, Debussy Pour

le

piano, Brahms h-moll rapszódia, Chopin cisz-moll noktürn, saját szerzeményeiből a Szonatina, a Gyermekeknek sorozat 8 száma, a Medvetánc, a Román népi táncok, az Este a székelyeknél és az 1. román tánc szerepel.

Február 6-án Komáromból Pozsonyba utazik, ahol jelentkezik a rendőrségen, közös levelezőlapot ír édesanyjáékkal Tóth Emilnének Szöllős pusztára.

214