Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Az I. világháború után (1920–1921)
1921 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA December 24. Az első budapesti karácsonyestét a Gyopár utcában töltik Bartókék. December 28-án Turócszentmártonban a Matica Slovenska aláírja 1920. októberében készült megegyezést-tervezetét a szlovák népdalok ügyében. December 30-án Kemény János fiatal műkedvelő zeneszerzőnek megírja, hogy beküldött szerzeményei kezdetlegesek. December 31. A Szilvesztert Bartókék a szállásadó Lukács-család társaságában töltik, jó hangulatban. Bartók még táncol is Lukács József 10 éves unokájával, Lukács-Lessner Editkével. 1921 Az egyre jobban meginduló hangversenyéletbe Bartók is bekapcsolódik, mind sűrűbben szerepel. Január 7. Szerzői est a Zeneakadémián. A Waldbauer-vonósnégyes a 2. vonósnégyest, Bartókkal az ifjúkori Zongoraötöst játssza, Dohnányi Ernő a 2. burleszket (Kicsit ázottan), a 4 siratóének egyikét, a Medvetáncot és az Este a székelyeknélt. A hangversenyt Móricz Zsigmond és felesége is meghallgatja, bár egyébként nemigen járnak hangversenyre. Január 8-án Bartókék Selevér Flóra útj án B écsen át Pozsonyba hosszú levelet írnak özv. Bartók Bélánénak. Elégedettek az előző napi hangverseny nagy sikerével. Bartókné külön kiemeli a tudósítók közül a 22 éves Tóth Aladárt, az Üj Nemzedék munkatársát, aki roppant tehetséges zenész. Bartók viszont az egyre nagyobb nyugati elismerésről számol be; a „legmelegebb hangon” író Tempo-ból idéz: „Bartók Béla a tíz legelső zeneköltő között van. Zeneszerző ekkora tökéletességre csak ritkán jut el”, és az „egyenesen szenzációs tartalmú” londoni Sackbutból, hozzáfűzve: „a magyar zeneművészetnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint akár a lengyel, akár a csehnek, nem is szólva 182
