Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Háborús évek (1914–1919)
1918 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA 1918 Január 4-én levelet ír Egon Wellesznek. Ekkoriban tér vissza Rákoskeresztúrra, míg felesége és kisfia egyelőre Kertmegen marad. Január 11-én délelőtt Bécsbe utazik. Január 12-én egy bécsi hadtörténeti hangversenyen a katonadalokat éneklő Székelyhidy Ferencet kíséri. A hangversenyen megjelent Zita királyné is. Január 28-án, már Rákoskeresztúrról, hosszasan beszámol Bușiția János nak a bécsi hangversenyről, a nemzetiségi dalok előadásával kapcsolatos huzavonáról, és arról, hogy „A Kékszakállú bemutatóját már kezdik kitolni a végtelenségig...”. ír a román kolinda dallamok várható megjelenéséről, és megkéri Bușițiât a szövegek ellenőrzésére; végül örömmel közli, hogy átírta zenekarra a Román népi táncokat, ezeket Bușițiânak ajánlva az Universal Edition kiadja, és rövidesen be is mutatják. Február 11. A Román népi táncok zenekari változatának budapesti bemutatója a Zeneakadémián, Lichtenberg Emil vezényletével. - Az Operaházban a budapesti 1. honvédhuszárezred javára rendezett hangversenyen Székelyhidy Ferenc székely katonanótákat énekel Bartók és Kodály feldolgozásában, Bartók kíséretével. Február 21-én Zürichben a Willem de Boer kvartett előadja az 1. vonósnégyest. Február 24-én Bartók megbetegszik, egy hétig ágyban fekszik. Március 3-án azonban már megjelenik a 2. vonósnégyes budapesti ősbemutatóján, melyet a Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes ad elő. Bartókné beszámolója szerint „Abszolút harmonikus nap volt. A próba gyönyörű volt, az előadáson nem ment olyan tökéletesen”. Március 4-én Rákoskeresztúrról megköszöni Bușiția János válaszát január 28-i levelére, még kiegészítő szövegellenőrzést kér, és megküldi a Ma folyóirat Bartók-számát, címlapján Berény Róbert Bartók-festményével. 162
