Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Háborús évek (1914–1919)
HÁBORÚS ÉVEK (1914-1919) 1916 Július 25-én a gondolkodásmódjához legközelebb álló unitárius egyház budapesti egyházközségénél jelentkezik, és fiával együtt az unitárius hitre tér. Ezt a tényt az Egyház áttérési anyakönyvének 57. lapja 3. tételénél 187/1916-os iktatószámmal rögzítik. Július 29-én családjával Marosvásárhelyre utazik, ahol dr. Ziegler Károly főorvos vendége (aki ekkor lakhelyén teljesít katonai szolgálatot). Augusztus 6-8. között a marosvásárhelyi 22-es honvéd gyalogezred laktanyájában folytatja a katonadalok gyűjtését. Az ebből az időszakból származó Marosvásárhely, Mezőköbölkút, Maroshévíz, Gyulatelke, Pusztakamarás, Marosoroszfalu, Erdőszakái és Erdőszengyel községekből származó anyag feltehetőleg mind ebből a gyűjtésből való. A gyűjtésről szóló 1917-es jelentésében Bartók aug. 6-9. közötti időpontot jelöl meg, de augusztus 9-én már Rákoskeresztúrról ír Kormos Boriskának Gyöngyösre, tanácsokat adva zongoratanulásához. Felesége és fia továbbra is Marosvásárhelyen marad. Augusztus 16. és 23. között megint Zólyom vármegyében (Libetbányán és Zólyombrézón) jár. Augusztus 27-én Románia váratlanul belépett a világháborúba és csapatai betörtek a nagyrészt védtelen Erdélybe. A jóformán még kiképzetlen 22-es honvéd pótzászlóaljat a kötelékébe tartozó dr. Ziegler Károly ezredorvossal együtt Magyarország belső területére vezénylik. Augusztus 28-án Bartókné még azt írja Rákoskeresztúrra, hogy nem kell elmenniök. Augusztus 29-én Bartók levélben kéri feleségét, hogy amint lehet, azonnal utazzanak haza. Augusztus 31-én újból ír Marosvásárhelyre: „Ahogy a dolgok most állanak - nem miattam, sőt még a partitura miatt sem, - a legsürgősebben utazzatok haza, ismétlem, bárhogyan”. Ez a levél már nem ér oda időben. Szeptember 3-án a pótzászlóalj elindul a Mezőségen át Kolozsvár felé, Bartókné, más megoldás híján, kisfiával együtt velük megy. 151
