Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA zamos funkciók kiváltásával, egy tekintélyes követség! főtisztviselő vezetésével szakági tagozatokban fejti ki költséghatékony tevékenységét.767 Sokkal könynyebb volt azonban közös ünneplésre bírni az egyletek egyenetlenkedő-versengő vezetését,768 mint egy közös szervezetben presztízsvesztés árán teret engedni más érdekcsoportok képviseletének... A belterjes érdekeket sértő javaslatnak így alig volt visszhangja, leszámítva azt az „olvasói levelet”, amely éppen Németh Ignác lapjában jelent meg Magyar betegségek címmel. A kórképnek is kiváló társadalomlélektani elemzés feltehetően Nemes Tóth Zsigmond tollából származott, aki kíméletlen gúnnyal bírálta a közérdeket figyelmen kívül hagyó önjelölt egyleti elöljárókat. Meglátása szerint a fennhéjázó vezetők az építő kritikát lesöprik, miközben hízelkedő vazallusokkal veszik körül magukat. A magyar érdekek szószólóiként valójában saját tekintélyüket és dicsőségüket építgetik.769 A kép teljessége kedvéért egy névtelenségbe burkolózó szerző ellenben az iskolázatlan egyesületi tagok visszás szabadságigényét ostorozta. A „nem akarunk az urakkal lenni”770 felfogás csakugyan jellemzője volt az egyletekben uralkodó közhangulatnak. Ékes bizonyság erre, hogy a Magyar Társulat kétkezi iparosai az 1908 tavaszán megtartott közgyűlésen túlnyomó szavazati aránnyal elmozdították tiszteletbeli elnöki posztjukról Márton Árpád református és Nemes Tóth Zsigmond katolikus lelkészeket. Utóbbi az eseményt az alapítók szándékával ütköző botránynak minősítette, s a követség beavatkozását sürgette, hogy a regáti magyarság életében a(z újabb) hitelrontás elkerülhető legyen.771 A tarthatatlanná váló helyzetet - néhány hónappal később - már az 767 RH, 1908. febr. 23. 768 1909 elején a Magyar Társulat bizottságot hozott létre, hogy március 15-én minden magyar szervezet együtt ünnepeljen. Először is mindhárom dalárdát felkérték az együttműködésre. RMŰ, 1909. jan. 30. A sikeres együttműködés eredménye, hogy megállapodás született arról is, hogy Szent István király Egyesület okt. 6-ára, a Magyar Társulat pedig március 15-ére gyűjti egybe a bukaresti magyarokat. RMŰ, 1909. márc. 31. Az 1909. évi márciusi ünnepségek ruhatári díjaiból 200 lej gyűlt össze, amit a résztvevők az aradi vesztőhely-megváltásra ajánlottak fel, s küldtek meg Barabás Béla képviselőnek. Uo. 769 A szerző a „Pásztor” álcanevet használta. RH, 1908. márc. 29. 770 RH, 1908. ápr. 5. 771 Ezen szavakkal: „holmi haszonleső, semmiházi fráterek nem lehetnek a Bukarestben élő 40 ezer [sic!] magyarság képviselői...”. RH, 1908. máj. 10. A kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy bebizonyosodott, a papokra csak a bajban kívánnak számítani, de ő, mindezek után, 206
