Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA en megromlott. Nézeteltérésük ráadásul sajtónyilvánosságot kapott.309 Bartók György erdélyi püspök azonban egyházlátogató körútja után már a botrányok megszűntéről, s a viszonyok örvendetes rendeződéséről számolt be.310 A rendeződést segítette, hogy Bartók püspök halálát követően a református zsinat 1904. november 10-i törvényének 1907. évi szentesítése után (VIII. te.) a külföldi református hívek és egyházközségek gondozása az egyházkerülettől az Egyetemes Konvent hatáskörébe került.311 A nagyobb áttekintéssel, s jelentős politikai befolyással rendelkező új döntéshozók (mint az exkormányfö, Bánffy Dezső) eredményesebben képviselhették a reformátusság sajátos érdekeit a Romániai akcióban is. 309 BMÚ 1907. máj. 30. 310 MNL OL K 26 ME 702. cs. 3773/1907 XIX. t. 242. asz. 311 Bánffy Dezső koventi világi elnök 1907. dec. 27-ei levele Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 702. cs. 6015/1907 XIX. t. 242. asz. 312 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 320/1908. 313 Kertész József 1906-ban lemondott posztjáról. Újváry 1906. aug. 22-ei egyházlátogatási beszámolója Bartók püspöknek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 52. d. 222/1906. A presbitérium Vincze István kántortanítót hívta és választotta meg egyhangúlag a posztra, ám Bartók püspök kötelességmulasztási eljárással meghiúsította állása betöltését. Vincze Nyílt levél az emberszerető magyar társadalomhoz és a sajtóhoz című 1907. április havi pamíletje. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 53. d. 108 [ad 95]/1907. A kántorválasztás okozta békétlenség csak 1908-ban csillapodott, Szász István tanító megbízásával. A bukaresti ev. ref. egyházközség 1908. évi értesítője. Bukarest 1909. A presbitérium kiadása. 3. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 58. A romániai reformátusság egészének állapotrajzát az 1908. szeptember 21 -i egyházmegyei értekezlet jegyzőkönyve tárja elénk. Az irat a csaknem évszázados múltra visszatekintve bizakodással rögzíti a belső ellentétek elültét, az oktatási feltételek javulását, (különösen a nyelvi asszimiláció útjára lépett kisgyermek korosztály magyar identitását megalapozó óvodák megnyitását); a ploiești templomalap örvendetes gyarapodását, a bukaresti temetőkápolna építésének tervét. Ám a román iskolapolitika mind durvább beavatkozásának veszélyeire, s a diáklétszám stagnálására vonatkozó utalás a jövő feladatait is felvillantotta, amiként az a megállapítás, hogy a hazai egyházi törvények tisztelete még mindig nem éri el a kívánt mértéket.312 A bukaresti egyházközség 1908. évi értesítője a képet tovább árnyalja. Innen tudhatjuk, hogy az évek óta húzódó kántorkérdés313 - mely „már végveszéllyel 96
