Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tankönyv használatba vételi engedélyek, tanítói oklevelek, stb.) az esperesi hivatal okmánytárában helyezték el, minthogy az egyházmegyét a román állammal és szakigazgatási szerveivel, valamint a közvéleménnyel szemben Üjváry képviselte. A bukaresti egyházközség a román törvények szerint nem minősült közjogi személynek, sőt még magánjogi személynek sem, így az általa alapított és működtetett felekezeti iskolák fenntartója sem a gyülekezet, hanem csak az igazgató-tanító lehetett. Ez tulajdonjogi szempontból igen bizonytalan helyzetet teremtett. A Miniszterelnökség ezért azt javasolta, hogy tanácsos - a még oly megbízható - román állampolgárságú gyülekezeti tagok nevén szereplő ingatlanokat is a magyar állampolgárságú esperes nevére íratni.300 S hogy ez nem volt holmi oktalan aggályoskodás, igazolást nyert a világháború zaklatott időszakában, de indokolttá tették a regáti magyarság mindennapos perlekedései is.301 Üjváry a kérdésről egy későbbi jelentésében úgy vélekedett, hogy a kormányzati támogatásról, s az általa megépült iskolák tulajdonviszonyairól - „melyekhez voltaképpen az egyháznak semmi köze sincs” - a gyülekezeteknek nincsen tudomása. Nem is volna jó, ha lenne - írta - hiszen az összegek nagyságrendje sokakat elragadtatna.302 S egy alulról építkező közösség, ahol a pénzfelhasználást közösségi döntéshozatal szabályozta, aligha fogadta volna osztatlan egyetértéssel a központi program céltámogatásait, amelyeket a távoli Budapesten számos feltételhez kötöttek. 300 Uo. 301 Czelder Márton özvegye és gyermekei a misszionárius által alapított, de jórészt a külföldi testvéregyházak adományaiból megépült ingatlanok után őket „megillető” kártérítést követeltek. Üjváry István 1910. máj. 25-ei levele Bánífy Dezső fögondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 4051/1910. 302 Üjváry 1911. dec. 23-ai levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 8987/1911. 303 Fejérváry Géza kormányfő 1905. okt. 7-ei levele Bartók György püspökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 51. d. 1299/1905. A szervezeti szabályzóknak a román jogi környezetben még az egyesületi alapszabályokhoz mérhető - legalább a magánjogban számító - jelentősége sem volt. Üjváry mégis helyesen rendelte el a szervezeti és működési szabályzatok elkészítését, a vidéki gyülekezetek és református civil szervezetek átláthatóbb működése érdekében.303 A kormányzat ezt a szervezeti-erkölcsi megújulás, a 94
