Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tok püspök azonban nem talált megfelelő jelöltet, ezért úgy próbálta a csorbát kiköszörülni, hogy az adminisztrációs fegyelem szigorítása és a felsőbbség pontosabb tájékoztatása érdekében egy segédlelkészt választott ki Németh mellé, akire az egyházmegyei jegyző szerepkörét is rábízták.292 A külügyminiszternek szóló tájékoztatóban a kormányfő bizakodva írta, hogy a püspökhöz közel álló Tóth Gyula munkába állásával tovább épül az a „...kis kör, amely hivatva lesz a mostani selejtesebb vezetőket kiszorítani s a romániai magyarság irányítását magához ragadni.”293 Németh viszont nem jelentette a kormánytámogatás időközi kamatait, s engedélyezetlen kiadásai is voltak,294 ezért 1904 tavaszán vizsgálat indult ellene. Az egyházlátogató az anyakönyvi kivonatok gondatlan kezelésében elmarasztalta az esperest.295 (Ez főbenjáró mulasztásnak számított az akció történetében, hiszen a születési hely és állampolgárság hivatalos igazolása perdöntő jelentőségű volt a román hatóságokkal szemben a kivándoroltak gyermekeinek beiskolázásában, s a hadkötelezettség anyaországi teljesítésében egyaránt.) 292 A miniszterelnök elfogadta a püspök javaslatát azzal, hogy a katolikus segédlelkészeknek utalt fizetést ajánlotta fel az állás fedezetéül, azaz 2000 frankot és 400 frank úti átalányt. Fogalmazvány Bartók püspökhöz. MNL OL K 26 ME 631. cs. 3159/1903 XVIII t. 408. asz. 293 MNL OL K 26 ME 604. cs. 3488/1903 XVIII, t. 408. asz. Csakhogy Tóth Gyula azt terjesztette, hogy őt ellenőrnek rendelték a Regátba, amit a gyülekezet úgy „fordított le” a maga nyelvére, hogy a segédlelkészt az erdélyi püspök a templom és iskola elvételére küldte ki. így egy csapásra megtűrt emberré lett. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése. 26-27. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 294 Bartók György 1904. jan. 20-ai levele Tisza István miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 631. cs. 434/1904 XVIII, t. 110. asz. 295 Az említett adatok ráadásul a konzulátusi anyakönyvekből is hiányoztak, ami rendkívül megnehezítette a kivándorolt magyarok számontartását. Bartók püspök Tisza Istvánhoz írt 1904. márc. 17-ei levele. MNL OL K 26 ME 631. cs. 1274/1904 XVIII, t. 110. asz. 296 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése, 61. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. Ekkor már lázas keresés folyt Németh utódjának megtalálására. A szakértői háttéranyagok készítői az akció vezetését arra intették, hogy az új esperes ne tekintélytelen ifjú legyen, hanem rátermett, lelkes, mégis tapasztalt személyiség. S lehetőleg családos, hogy ezzel is követendő mintát nyújtson a szabados erkölcsökhöz szokott gyülekezetnek.296 1904 nyarán a Torda-Aranyos vármegyei főispántól érkezett káderlap szerint Üjváry István harasztosi lelkész alkalmas92
