Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI csatornákon bekért kiegészítő létszámfelméréstől tette függővé, hogy a vidéki nagyvárosokban ugyancsak kérjen-e magyarul tudó konzulátusi munkatársat, akitől a nyelvtudáson túl jogosan várták el, hogy magyar érzésű is legyen.207 A közös Külügyminisztérium, azonban a létszámarányos képviselet kérdésében időközben megkötötte magát. Erre feltételezésünk szerint az a konfliktus szolgált magyarázatul, amely a magyar kormányzat paritásos külügyi képviseletre irányuló törekvéseiből fakadt. S ilyen volt az Egyesült Államokba kivándorolt görögkatolikusságra vonatkozó javaslata is, miszerint ezen idegen ajkú népesség nemzeti gondozását osztrák és magyar állampolgárság szerint, elkülönülten végezzék. Ebből az osztrák fél arra következtethetett, hogy a magyar kormány a konzulátusi hatásköröket is „Lajtán inneni” és „túli” megosztásban kívánná kijelölni.208 A régtől melengetett magyar sérelem kiküszöbölésére Tisza István miniszterelnök személyes megbeszélésre hívta Agenor Goluchowskit, a diplomácia vezetőjét.209 A magyar, vagy magyarul tudó alkalmazottak létszámarányos növelése így is csak fokozatosan, évek alatt valósult meg (amit a regáti magyarság kitörő örömmel fogadott).210 207 Pro domo, 1902. márc. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1176/1902 XXII. t. 661. asz. 208 Minthogy az Amerikai akcióin komoly esély mutatkozott a külön befolyási övezetek kijelölésére, a Miniszterelnökségen az a döntés született, hogy a konzulátusügyet csupán a delegációk összehívása előtt vessék fel ismét, amikor nagyobb a magyar fél zsarolási potenciálja. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1821/1903 XVIII, t. 1462. asz. 209 Tisztázat a külügyminiszternek, 1904. ápr. 14. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. 210 A Magyarnyelv a konzulátuson című közleményben ez áll: „Mintegy varázsütésre megváltozott az eddigi nemzetalázó rendszer.” RH, 1908. júl. 19. 211 Lukács Gyula képviselő elmarasztalta a kormányt mulasztásáért, mondván Szerbia és Bulgária többet költ a határon kívül élő honfitársaira, mint Magyarország. Indoklásában az erkölcsileg kudarcot valló nők esetére utalt, akik gyalázatára vannak a magyar névnek külföldön, ami megengedhetetlen egy nagyhatalom önbecsülése szempontjából. MNL OL K 26 ME 548. cs. 944/1902 XXII. t. 672. asz. 1902 nyarán a kormányfő megelégedéssel számolt be a kultuszminiszternek arról, hogy a külügynek sokat köszönhetnek: „...diplomatáink által annyi buzgalommal és szakértelemmel kezdett romániai és amerikai actio, ha politikusainkkal bizalmasan közöltetik, mint azt a múlt évben a pénzügyi bizottságban tettem, pártkülönbség nélkül a legjobb benyomást kelti. Addig, hogyha a magyarság külföldön el van hanyagolva, úgy ezt bizonyos politikai körök s az ellenzéki sajtó arra használták ki, A Romániai akció óvatos-körülményes előkészítése arra is alkalmat kínált, hogy a Miniszterelnökség szondázza a magyar közvélemény211 és a román gaz71
