Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA alaposan elő kell készíteni...” A tapintatos eljárás példájaképpen a Csanádi püspököt kérték meg a katolikus klérus által dotált és útmutatásai szerint működő Szent László Társulat megkeresésére,196 hogy általa a magyar állam nemzetpolitikai akciója egy hiteles „civil” fedőszervezetet nyerjen. 196 Uo. 197 MNL OL K 26 ME 548. cs. 4196/1901 XXXI. t. 811. asz. Ez idő tájt a Társulat az akció indulásakor 8-10 ezer frankkal támogatta a regáti magyarságot. Szmrecsányi 1901. novemberi levele a miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4258/1901 XXXI. t. 811. asz. A bukovinai és moldvai magyarság támogatásában már komoly tapasztalatokra szert tett Társulat élén ekkor Szmrecsányi Pál állt. A szepesi püspök az akció tervéről értesülve készséges együttműködéséről biztosította a kormányfőt, hozzátéve, hogy rossz néven is vette volna mellőzésüket. Elkötelezettségét egy terjedelmes emlékirat rögzíti, amelyben a püspök a Szent László Társulat céljait s a romániai magyarság érdekében tett négy évtizedes intézkedéseit foglalta össze. Útmutatásul megállapítva, hogy a kitűzött célok elérésének a kulcsa - a templom és az iskola; s hogy a kivándoroltak lelki életének és nemzeti azonosságtudatának gondozásában a Szent László Társulat által támogatott intézmények, illetve papok és tanítók tehetik a legtöbbet. Maga a szervezet pedig diszkrét működésével foglalhatja keretbe az elindított programot, hiszen saját bizalmas természetű külhoni tevékenysége részleteibe is csupán az elnökség van beavatva.197 A püspök által kiemelt erények, mindenekelőtt a Társulat „civil” arculata és helyismerete - úgy tűnik - nagy súllyal estek a latba az akció szervezeti kereteinek véglegesítésében. Egy időközben lefuttatott kiegészítő adatgyűjtés után a teendők összehangolására 1901. november 20-ára katolikus munkaértekezletet hívtak öszsze a Miniszterelnökségen. Az elnöklő Dessewífy Sándor és Várady Lipót Árpád apát-kanonok, a Kultuszminisztérium osztálytanácsosa mellett a bizalmas fórum résztvevője volt Szmrecsányi püspök, s maga a bukaresti érsek is. Hornstein az ismertetett létszám- és költségadatok fényében javaslatokat tett magyar lelkészi-, segédlelkészi posztok kialakítására, magyarul (is) oktató katolikus intézmények támogatására a román fővárosban, Bráilán, Ploieșten, Craiován és Buzáuban [Bodzavásár]. Vázolta továbbá elképzeléseit a magyar nyelv pozícióinak erősítésére a gyülekezeti életben és a papképzésben. A javaslatokat tovább gondolva végül 68
