Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA ni amputáció idején, amikor az elszakadó nemzetiségi és anyaországi elitek első dolga lett a magyar tőkejavak és nagybirtokok kisajátítása és szétosztása - nem utolsó sorban saját kisparaszti tömegeiknek, a méltán „demokratikusnak” nevezett utódállami földreformokban... Történt mindez annak ellenére, hogy már az akció kezdetén elfogadottá vált, hogy a nemzetgondozási célok nem teljesülhetnek a kivándoroltak gazdasági támogatása nélkül.1668 Mi több, ennek a „befektetésnek” hosszabb távú hasznaival is számoltak.1669 A túlzott várakozásokhoz képest a magyar kormányfő a valós viszonyokhoz igazodott, amikor 1906 őszén hitet tett amellett, hogy a regáti magyar kulturális intézményháló megteremtését gazdasági lépések követik, hogy a létfenntartásukban is segített és megtartott kivándorlók egy kedvezőbb gazdasági helyzetben visszatérhessenek az óhazába.1670 S ha ennek jogszabályi feltételeit tekintve volt is előrelépés,1671 a gazdasági környezet vonatkozásában érdemi javulás nem történt. Erről tanúskodtak az 1910-ben tartott gyergyószentmiklósi székely kongresszus munkalehetőséget és a hazaköltözés támogatását1672 követelő, vagy a regáti bérektől változatlanul elmaradó hazai keresményekről szóló1673 indulatos felszólalásai. Az iparosokat viszont a hazai gyáripar termékeinek magasabb minősége és mérsékeltebb árai tartóztatták, hiszen a kiélezett verseny szülőföldjükön nem sok esélyt kínált a megkapaszkodásra. A budapesti cselédbérek ugyan hamarosan utolérték a bukarestieket, s a mindennapi élet is megdrágult a román fővárosban, ám (a csökkenő inten1668 Románia, 1902. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4644/1902 XXII. t. 672. asz. 1669 A kivándorolt németek gazdasági magatartását tanulmányozva a mintegy harmincezres bukaresti magyarságot fogyasztópiaci tényezőként vették számba a magyar külkereskedelmi forgalom balkáni bővüléséhez. Miniszterelnökségi bizalmas átirat Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternek Fogalmazvány, 1903. febr. MNL OL K 26 ME 744. cs. 406/1903 XVIII, t. 406. asz. 1670 Wekerlének a közös külügyminiszterhez intézett átirata. Tisztázat, 1906. nov. 14. MNL OL K 26 ME 744. cs. 6063/1906 XVII. t. 4042. asz. 1671 Poliány már 1904-ben az élethosszig tartó állampolgárság nyugati gyakorlatát ajánlotta a kormányzat figyelmébe, s a visszahonosításban az ügyintézés teljes illetékmentessége mellett érvelt. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése. 65. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 1672 A Székelyföldi Kirendeltség működését is több felszólaló hevesen bírálta. RMŰ, 1910. szept. 1. 1673 Érdekes tanulságok. RMŰ, 1910. júl. 10. 432
