Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL

I

T

I

KA

. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS

12.3. Az akció és a magyar-román viszony

A magyarokkal szembeni előítéleteket több tényező is éltette. Mindenekelőtt az „ezeréves elnyomás” hamis képzete,1618

ami a magyar nemzetiségi politika ellentmondásai és aktuális túlkapásai fényében visszamenőleg megingathatatlan igazsággá szilárdult. Ezt a tételt erősítették az Erdélyből az anyaországba kivándorolt román értelmiségiek, akik képzettségükkel, s esetleges sérelmeik miatti harcos álláspontjukkal jól fizető állásokhoz jutottak a kiművelt emberfőknek még szűkében lévő fiatal román államban. Ahol ez idő tájt kétkezi magyarok tízezrei kopogtattak megélhetési okokból, s megítélésüknek aligha használt, hogy a „gőgös, elnyomó földesúrnak” tételezett magyar „jöttment szolga” képében jelent meg a regáti munkaerőpiacon. S hogy e két képzet némiképp ellentmond egymásnak, nem zavarta sem a politikusokat, sem a román népiélek avatott formálóit, a tanítókat és újságírókat.1619

Ellenkezőleg. Elégtétellel nyugtázhatták, hogy erkölcsi értelemben a magyarok fölé magasodnak, amire meggyőző bizonyságnak tűnt a kiszolgáltatott magyar házicselédek lezüllése (hungarák), s a magyar egyesületek háza tájáról érkező viszályok híre. S ezt a meggyőződést nem ingatta meg a magyar uradalmi intézők, gyógyszerészek, orvosok, mérnökök és udvari festők/fényképészek hozzájárulása Románia felemelkedéséhez, s nem szívódtak fel a román köztudatban a birodalmi keretek között fejlődő Magyarország látványos modernizációs eredményei, mint például a minden 1618 Szőcs Géza is felhívta olvasói figyelmét arra a tényre, hogy a magyar földbirtokos arisztokrácia (amelybe a román vezetőréteg is beolvadt) éppen úgy kizsákmányolta a magyar jobbágyot, mint nemzetiségi sorstársait. Történelmi igazság és nemzeti sovinizmus (4.) RMŰ, 1911. nov. 30.

1619 Spiru Haret 1897. április 22-i miniszter körrendeleté az alábbi útmutatást adta a román pedagógusoknak: „Legyenek rajta, hogy a gyermekek történelmünk eseményeit sokkal többre becsüljék, mint más nemzetekét [...], higgyék, hogy a román nemzet a legvitézebb és a legelőkelőbb minden nemzetek között. Ne féljenek attól, hogy túlzásokba esnek...” Kádár 2013. A Bukaresti Magyar Társulat tiszteletbeli elnöke mondotta: „...a toll emberei a hírlapi hézagokat ellenünk való epekedésekkel töltik be. Mi vagyunk szerintük Európának műveletlen, türelmetlen barbárjai.” BH, 1877. febr. 13./25.

421