Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS fordított szereposztásban, mert így a vallásbéke nem borult fel végérvényesen. Noha az eltérő felekezethez tartozó diákok hitoktatása ugyancsak próbára tette a hívek, de az akció vezetésének türelmét is. Ennek veszélyeit nehéz volna túlbecsülni, hiszen könnyen belátható, hogy míg a felnőtt korosztályok hitbéli és nemzeti kötődéseit - ugyan nem kevés nehézség árán - de összességében sikerrel gondozták a romániai magyar egyházi közösségekben, a tanköteles korosztályok erkölcsi és hazafias nevelése útjában viszont megannyi akadály tornyosult. Mindenekelőtt az anyanyelvű tanodák hiánya! Az akció kezdetén a magyar gyermekek nagyobbik része már a Regátban született, s legtöbbjük csak a rokonság elbeszéléseiből ismerte az otthoni viszonyokat. A mindennapokban a román volt az általánosan használt nyelv, s csak a szülők állhatatosságán múlott, hogy anyanyelvűket milyen szinten sajátítják el. A nyelvi hasonulás feltartóztathatatlan folyamatát tehát csupán a rendszeres anyanyelvi kultúraátadás akaszthatta meg a katolikus, vagy református magániskolákban. A külföldiek számára szervezett iskolák azonban nem voltak felruházva a végbizonyítvány kiállításának jogával. S amennyiben a szülő a választott hazában való érvényesülést tartotta szem előtt, akkor zokszó nélkül román iskolába kellett írassa gyermekét. E mellett szólt az is, hogy a lakóhely közelében nagyobb valószínűséggel találtak állami oktatási intézményt, mint magyart. Ráadásul utóbbiakat nem csak nagyobb távolságban, de nagyobb anyagi tehervállalással vehették igénybe, hiszen az akció megindulásától hoszszú évek teltek el, mire (1912-ben) a magyar iskolák is tandíjmentessé váltak. Akkor hát mi volt az a többlet, ami miatt érdemes volt, formailag a Szent László Társulat, s a református gyülekezetek, valójában a magyar állam által fenntartott iskolákat választani? Eszményi esetet alapul véve ennek érzelmi „előfeltétele” a mélyen megélt hazaszeretet volt (annak nem kívánt mellékhatásával, a honvággyal). Hogy micsoda erő lakozott ebben az érzésben, hirdeti a regáti kivándoroltak által állíttatott nyergestetői honvédemlékmű, s az éven415 szüntetéséről döntöttek, azzal a feltétellel, hogy a reformátusok galaci iskolája is beolvad az ottani katolikus magyar iskolába. Várady L. Árpád, 1910. febr. 11-ei levele Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 856. cs. 698./1910 XVIII, t. 129. asz. és Khuen-Héderváry Károly kormányfő 1910. febr. 23-ai levele Bánffy Dezső főgondnokhoz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 1788/1910.
