Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS nem csak a hibás személyi döntésekkel, de az alulszervezettséggel is magyarázható, ami jórészt az alulfinanszírozottságból fakadt. A lelkészek és tanítók szerényjövedelmi és létfenntartási viszonyai nem engedték meg, hogy felkészült és alkalmas személyek kerüljenek a sok tapintatot és áldozatot kívánó feladatkörökbe. Klebelsberg felfogása ez ügyben az volt, hogy a „bizalmi személyeknek” (például az esperesi poszt várományosának) magas jövedelmet kell biztosítani ahhoz, hogy életformája és külső megjelenése alapján kellő tekintélye legyen kollégái és a román hatóságok előtt. Ám óvott attól, hogy a szükségest meghaladó ellátmány eltérítse az esperest a közösségért végzett odaadó munkálkodástól.1583 Nos, a helyes egyensúlyt e józan elvek ellenére is igen nehéz volt megtalálni. Ezt sejteti az akció alkalmazottjainak sűrű cserélődése is. Az állampolgárság lazuló kötelékei, s az idegen közeg sodrása ugyanis nagyra növelték az egyéni ambíciókat, amiben sértettség, bizonyításvágy, s a könnyű élet csábításaival szembeni esendő engedékenység egyaránt szerepet játszhatott. Ez a „tünetegyüttes” éppúgy magában hordozta egy cselédlány erkölcsi lezüllésének esélyét, mint egy jámbor iparos egyesületi vezetővé emelkedésének kisszerű ármánykodással és képmutatással kikövezett karrierútját. A sajnálatosan gyakori elhajlások is arra intették az akció vezetőit, hogy a versengésektől, belső vitáktól tépázott regáti magyar „civil társadalom” nem alkalmas arra, hogy biztos szervezeti hátteret nyújtson a támogatási programnak. Már a miatt sem, mivel az egyesületek nem számítottak jogi személyeknek Romániában, így a hatóságok egyetlen tollvonással ellehetetleníthették működésüket. Az Amerikai akcióhoz hasonlóan ezért döntött a kormány az egyházi csatornák mellett. A katolikus és református egyház tekintélye, intézményi hálózatának szilárdsága kínálta azt a biztosnak számító medret, amelyben e döntően kulturális közösségépítési program sikerrel megvalósulhatott. kus papokat, a Romániába küldendők megtalálása is „tömérdek nehézséggel jár”. Átirat a közös külügyminiszternek. Tisztázat, 1903. ápr. 8. MNL OL K 26 ME 744. cs. 1547/1903 XVIII, t. 406. asz. 1583 L. Makkai 2012, 12-13. Bizonyos kockázatokkal természetesen így is számolni kellett. A katolikus egyház esetében hiába volt a hívek kétharmada (a csángókat is számítva) ma409
