Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Ennek a lényegileg természetesnek mondható jelenségnek a leírásához azonban - szakmai hiányosságok és politikai célzatosság miatt - hiába keresnénk támpontokat a Román Statisztikai Hivatal kimutatásaiban. Az adatsorok nemzetiségi, illetve anyanyelv szerinti bontását az intézmény nem tartotta érvényes vizsgálati szempontnak egy etnikai összetételét illetően „egyneműnek” nevezett államban. Elegendő azonban az idegen többségű moldvai vagy dobrudzsai városok nemzeti összetételére utalnunk ahhoz, hogy belássuk, ez a hivatali magatartás egy soknemzetiségű ország valóságos viszonyainak elkendőzését szolgálta. Az egyenrangúság jogosult igénye, s a hátrányok, hiányosságok leplezésének és adminisztratív módokon remélt kiküszöbölésének szándéka a közigazgatásban éppúgy tetten érhető a korabeli Romániában, mint az oktatáspolitikában,1554 a protekcionista gazdaságpolitikában, nem beszélve a külföldön élő románság „integrálását” szem előtt tartó diplomáciai törekvésekről. Ennek a politikának a mérlegét a párizsi békemű centenáriumának vitafórumaira hagyva, e helyt azt kívánjuk megállapítani, hogy a függetlenségét csak 1877/78-ban elnyert kicsiny Románia, nagyhatalmaktól fenyegetve, nem tett egyebet, mint természetes életösztönnel, eszközökben nem nagyon válogatva, de elszánt következetességgel próbálta megerősíteni pozícióit államhatárai között éppúgy, mint a nemzeti szállásterület kiterjedtebb koordináta-rendszerében.1555 1554 1899-ben Romániában a 15 éven felüli népességen belül csak 19,7% tudott írni-olvasni. Barna 1908, 74. A tanköteles korosztálynak még a fele sem járt iskolába (39,9%). Uo. 77. Miközben a 3 milliós magyarországi románság 1880-ban 2756 román tanítási nyelvű és 394 magyar-román kétnyelvű, nagyobb részt felekezeti fenntartású iskolát működtetett Magyarországon, állami támogatással. Ez jócskán meghaladta a 6 milliós Romániában működő iskolák számát. Igaz, ez a magyarországi mutató 1913-ra jelentős csökkenést jelez, 2170 román tannyelvű iskolával. Hanák 1983, 1007. 1555 Kertész József igazgató-tanító nem véletlenül írta lelkesült elismeréssel: „...a román nép szigorú ragaszkodása minden nemzeti ügy iránt bármely nemzetnek példányképül [sic] szolgálhat.” RH, 1907. dec. 8. Sokkal inkább meglepő, hogy a saját országában csak fele részt kitevő magyarság politikai elitje miért nem mutatta e nem túl elegáns, de nemzetpolitikai szempontból nagyon is indokolt „vészreakciót” a nemzeti bázis erősítése és az ország területi épségének megóvása érdekében? Holott erre nyomós okai lettek volna! Igaz, Eötvösék még őszintén hittek az 1848/49-ben véres polgár398
