Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN... 11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE 11.1. Új kihívások: menni, vagy maradni? A regáti magyarok szerény civil szervezetei nyilvánvalóan nem, de még az ötvenmilliós Monarchia diplomáciája sem tudta elérni, hogy a kivándoroltak az esélyegyenlőség jótékony közegében alakítsák életüket új hazájukban, noha lojális magatartásukkal és általában szorgos munkálkodásukkal erre rászolgáltak. Ellenkezőleg, a Balkán-háborúk időszakában a hatóságok eseti kirekesztő-zaklató intézkedései mindinkább rendszeressé váltak.1402 S az 1913. évi bukaresti békével területi gyarapodást hozó katonai-diplomáciai sikerek további tápot adtak az Erdélyt „bitorló” magyarsággal szembeni támadásoknak, amelyek a világháború küszöbén már durva retorziók formáját öltötték.1403 S különösen vidéken, ahogy a bevándorlókkal szembeni kilengések rendészeti megtorlás nélkül maradtak, a hatóságok passzivitása csak bátorította az Ausztria-Magyar- 1402 A változó román attitűdre világít rá, hogy a korábbi sikeres szereplések ellenére 1895-ben a magyar kocsigyártókat már nem hagyták a francia világkiállításon és a bukaresti ipari vásáron kiállítani. Barabás 1901, 430. A diszkriminatív intézkedések között a székely bérkocsisok ismételt fogatelkobzásai keltették a legnagyobb visszhangot. (RMŰ, 1913. júL 31.) s a magyar gyári munkások elbocsátása is sűrű gyakorlattá vált. RMŰ, 1915. febr. 21. 1403 Magyarok rovására elkövetett rongálások, testi sértések mellett (Incidensek a külvárosokban. RMŰ, 1913. júl. 10. és RMŰ, 1913. júl. 31.) a világháború idején a magyarellenesség hangos utcai tüntetéseken és háborús uszításban is megnyilvánult. RMŰ, 1916. jan. 2. és RMŰ, 1915. dec. 29. 359
