Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA az igények felmérését a Romániai Magyarok Nagy Képes Naptárában közzétett híradással is segíteni próbálták, igaz, csak a külügyi szervekkel történt egyeztetés után. A diplomáciai szempont fontosságát jelzi, hogy a gyermekvédelmi akció felügyeletére, vezetésére a bukaresti főkonzul kapott megbízást.1391 A szóban forgó írás hamarosan elkészült. Innen tudhatjuk, hogy 1909 nyarára már 400 regáti magyar gyermek nyert elhelyezést Marosvásárhelyen. Azaz csaknem minden harmadik bentlakó kivándoroltak leszármazottja volt. Az írás siet leszögezni, hogy itt nem valami zárt mamutintézményről van szó, hiszen a nevelési tapasztalatok azt igazolták, hogy összezsúfolva a gyerekek nem fejlődnek jól, a család nélküli lét a boldogtalanság melegágya. Ezért gazdálkodó, vagy iparos nevelőszülőkhöz adják ki őket, ahol a munkás hétköznapokba beleszoktatva elkerülhető, hogy az intézetbeli teljes ellátás után csalódottá váljanak, ha később saját erőből nem tudnak hasonló életkörülményeket teremteni maguknak, mert az önmagával és a társadalommal meghasonlott fiatal társadalmi beilleszkedése kérdésessé válna. A „munkaterápia” az effajta gondok megelőzését szolgálta, ami természetesen jól megfért az iskolai képzéssel-neveléssel, s kiegészült egészségügyi és közigazgatási felügyelettel is. (A betegek számára ugyanakkor az intézmény hosszú távú elhelyezést biztosított, vagy tegnapi lakóit fenntartások nélkül visszafogadta.) Az így nevelkedő fiatalok később iparostanoncok lettek, s szakmunkásként a társadalom hasznos tagjává válhattak. Azaz inaktív, avagy elzüllött eltartottak helyett magukról gondoskodni képes felnőttekké váltak. Ezt a gyakorlatias nevelési rendszert külföldi partnerek is elismerően méltatták. A gyermekvédelmi gondozásba kerülést az intézmények azzal igyekeztek könnyíteni, hogy a levelezés útján megismert rászorult gyermekeket és kísérőiket ingyenjeggyel utaztatták a menhelyre.1392 1391 Miniszterelnökségi fogalmazvány Aehrenthal külügyminiszterhez, 1909. ápr. 10-17. MNL OL K 26 ME 859. cs. 1902/1909 XX. t. 313. asz. 1392 Az írás címe: „Állami gyermekmenhely Marosvásárhelyen”. A földművelésügyi miniszter 1909. júL 28-ai levele Wekerle Sándornak. MNL OL K 26 ME 859. cs. 4046/1909 XX. t. 313. asz. Valószínűleg a nyomorúság az oka, hogy ilyen nagyszámú gyermek került rövid időn belül a magyar állam gondozásába. A református tanítók és lelkészek állomáshelyeiken mindenütt találtak rászorult személyeket. A ploiești-i 356
