Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... elkeseredett küzdelmet kellett folytasson, annak ellenére, hogy az 1866. évi alkotmány 7. §-a a politikai jogegyenlőséget, 21. §-a a vallásszabadságot, 23. §-a pedig az oktatás szabadságát biztosította elvben a hon minden polgára számára.76 A templomokban a magyar szentbeszédet a jászvásári püspök „a magyar propaganda” eszközének nyilvánította és megszüntette, csupán haldoklók anyanyelvi gyónása felett hunytak szemet. Veszély Károly, Imets Fülöp Jákó és Kovács Ferenc 1868-as moldvai körútjáról készült naplófeljegyzésből tudjuk, hogy Forrófalva iskolaépítő tervét Hohenzollern Károly fejedelem és az idősebb Ion Brátianu azért nem támogatta, mert a papjukat magyarbarátnak tartották. A miniszterelnök segély helyett katonaságot küldött a faluba (ám azok semmi törvénybe ütközőt nem találtak).77 A század derekán még használatos magyar katekizmusok helyett a csángó gyermekek az 1893. évi oktatási törvényt követően már csak román vallásos irodalmat használhattak.78 Sokakat újrakereszteltek, természetesen ortodox rítus szerint,79 s ezzel a románoktól való megkülönböztetés, s azonosságtudatuk legjellegzetesebb vonását vesztették el. Az egyházi és világi hatóságok nyelvváltásukért is mindent elkövettek. Barabás Endre szerint az államnyelvet nem beszélő tanulókat addig nem engedték felsőbb osztályba lépni, míg meg nem tanultak románul. Ennek érdekében még az iskolai szünetben is tiltották a magyar beszédet.80 Az államnacionalizmus sajátos megnyilatkozása az is, hogy a súlyos írástudatlanság felszámolása érdekében nem iskolákat építettek, hanem - nyilvánvalóan az államnyelv terjesztése szándékával - óvodákat szerveztek idegen ajkú vidékeken. Ezek többsége éppen Csángóföldön létesült.81 76 Barna 1908, 32. 77 Kovács 1870, 74. 78 Barna 1908, 38. 79 Uo. 54. 80 Uo. 53. 81 A kifejezést a moldvai (döntően Roman és Băcău megyei) magyar eredetű katolikusok által lakott, önálló felekezeti és etnikus jegyekkel bíró településterületre vonatkoztatva használom. Az 1905. szeptember 17-i 51817. sz. közoktatásügyi rendelettel 21 óvodát állítottak fel: tízet a Tulcea megyei törököknek, négyet a Bukarest környéki („szerbeknek”, valójában) bolgároknak, s hetet a csángóknak Luizi-Cálugára/Lujzikalagor, Gioseni/Diószén, Valea- Seacá/Bogdánfalva, Grozești/Gorzafalva, Faraoani/Forrófalva, Prăjești/Prezest és Cleja/ Klézse faluban. 1911-ig 168 óvoda létesült, ebből 133 csángó-magyar, illetve bolgár településeken. Uo. 56. - Itt köszönöm meg a kötet lektorának, Seres Attilának, amiért rávilágított, 33
