Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK

10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK Az első áthozott ifjak bizonyosan papnövendékek voltak, akiket az esz­tergomi érsek, vagy a Szent László Társulat által megszemélyesített katolikus főpapság kegye emelt ki a „hazátlan” másodrendűség állapotából. Ezekről az életsorsokról azonban nincsenek közelebbi ismereteink, hiszen már a függelmi viszonyok sajátosságai sem engedték, hogy szolgálatukat a kibocsájtó közös­ségükhöz visszatérve végezzék. Karriertörténetük legfeljebb a felemelkedés, az „úrrá” válás reményének éltetője lehetett, ám egy hosszabb távon beolvadásra kárhoztatott közösség esetében ez sem lebecsülendő eredmény. Az 1860-1880-as években az erdélyi tanügyigazgatásban felbukkanó Koós Ferenc jóvoltából jutottak regáti magyar fiatalok anyaországi ösztöndíj-lehe­tőségekhez.1294 1902-ben Hornstein érsek vette papnövendékei közé Horváth Árpád buzáui fiatalembert, noha taníttatásáról az anyaország, pontosabban az esztergomi érsek gondoskodott, hogy biztosítva lássa a bukaresti katolikus ma­gyarság lelki gondozását.1295 1294 Barabás 1901,452. 1295 Miniszterelnökségi emlékeztető. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3380/1902 XXII. t. 540. asz. 1296 Khuen-Héderváry Károly 1903. júL 10-ei levele Bartók György püspöknek. RZsL, 2. f. Kül­ügyi ir. 48. d. 700/1903. 1297 Bartók György 1903. júL 15-ei levele Khuen-Héderváry Károlynak. MNL OL K 26 ME 792. cs. 3060/1903 XVIII, t. 404. asz. A kérdést a Romániai akció 1902. évi decemberi munkaértekezlete tárgyal­ta, amely arról határozott, hogy a lehető legkisebb feltűnést keltve, egyházi csa­tornákon keresztül folyik majd a szervezés. Ezen a fórumon hangzott el, hogy a gyakorlatias „termelési pályáktól nagy az idegenkedés”, amin a kormányzat változtatni kívánt. A pályaválasztás „arányosítása” jegyében kereskedő, iparos, tanító, katona és lelkészi hivatásra kívánták felkészíteni a legtehetségesebbeket. Ahogyan Khuen-Héderváry Károly kormányfő tudatta Bartók György püspök­kel: nem tanoncokat és segédeket, hanem majdani középvezetőket kívánnak ké­pezni. Szerény keretek között (tíz hónapra számítva 500 koronás költséggel, de tandíjmentesen és ingyen tankönyvekkel), hogy minél több család részesülhes­sen a kedvezményből.1296 Bartók püspök az egyházkerület puritán kollégiumait ajánlotta a kormányfő figyelmébe, de ragaszkodott a személyenkénti 500 ko­ronás kerethez, amely így szerény ruházkodási költséget is magában foglalt.1297 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom