Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK merült szórvány igényeit is jobban figyelembe vehették volna. Aknavásáron és Szászkúton volt kérdéses, hogy újra szervezzenek-e hitoktató-tanítói állásokat, hiszen, amennyiben ez megtörténik, a második határinternátust katolikus jelleggel szervezik tovább. Ellenkező esetben csak egy „felekezetileg semleges” állami intézmény jöhetett szóba.1270 1270 Miniszterelnökségi fogalmazvány Goluchowski Agenor közös külügyminiszternek, 1904. aug. 19. MNL OL K 26 ME 703. cs. 1725/1904 XVIII, t. 1703. asz. 1271 A bejárt települések: Aknavásár, Szászkút, Tatros, Ónfalva, Gorzafalva, Gura Slánicului, Jászvásár, Focșani, Adjud, Odobești, Panciu. A Külügyminisztérium jelentését összegző miniszterelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 793. cs. 4556/1904 XVIII, t. 345. asz. 1272 Tisza István tapintatosan jelezte, fontosnak tartja, hogy az intézet elindítását „valami hiba vagy szerencsétlen véletlen meg ne zavarja”. Miniszterelnökségi fogalmazvány a közös külügyminiszternek, 1904. okt. 1. MNL OL K 26 ME 793. cs. 4556/1904 XVIII, t. 345. asz. Az igényfelmérés munkájába a hírszerzési gyakorlattal rendelkező bukaresti követség is bekapcsolódott. A szórványban mintegy 3000 embert vettek számba, 500-600 tankötelessel, akik a nagypolitikai tilalmak miatt semmiképpen nem lehettek csángók, noha a szemle részben csángó településeket is érintett. Csak a jászvásári konzul 60 román iskolába járó gyermeket jelentett. Szászkút környékén 50 „az eloláhosodás útján” „vadon növő” tankötelest találtak. Róluk, s a Focșani vidékiekről a miniszterelnökségi fogalmazó azt jegyezte meg, hogy a „tapasztalás szerint sok gyermekkel megáldott romániai magyar családok gyermekeiktől az esetben készséggel meg fognak válni, ha neveltetésükről ingyen gondoskodunk...” Az intézményt az Ojtoz vagy a Gyimes völgyében, jó közlekedési feltételekkel kívánták létrehozni.1271 Erre 1904 őszén még Kézdivásárhely tűnt a legesélyesebbnek, s az illetékesek a felekezeti semlegességről is egyezségre jutottak, hogy „lehetőleg mindkét felekezet ki legyen elégítve”. Formailag arra is ügyeltek, hogy az érintett szülők kérelmezzék gyermekük beiskolázását, természetesen nem a magyar kormánytól, hanem a Julián Egyesülettől, vagy felekezeti alapon a katolikusok a Szent László Társulattól, míg a protestánsok az erdélyi református püspöktől. Az igények összeírását a kormányfő a külügyi szervektől kérte, s javaslatot arra nézve is, hogy milyen módon történjék a diákok és felszerelésük feltűnés nélküli áthozatala.1272 327
