Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA képfelvétel. A 33. oldalon az ellenzéki tulipános mozgalomról olvashattak a regáti magyarok, majd - egy külföldi blokkba sűrítve - a természeti csapások és társadalmi robbanások (pl. az 1905/07-es orosz forradalom) rémisztő eseményeiről. A 47-48. oldalon az 1906-ban elhunyt főnemesekről, tudósokról, művészekről emlékeztek meg. (Bartha Miklós, Szász Károly stb. fényképeivel.) Az általános részt Poliány Hazafiság és politika című írása és Petőfi örökbecsű János vitéze zárta. A romániai fejezetet az uralkodó pár (arcképes) bemutatása nyitotta, majd a jubileumi országos kiállítás részletes ismertetése következett. Nem meglepő, hogy az eseménynek a regáti magyarok kiállítási pavilonjának kezdeményezője, Poliány terjedelmes írást és számos képet szentelt. A 138-ik laptól húsz oldalon át a magyar egyházi-, oktatási- és közművelődési intézményekről, azok alkalmazottairól és működésükről tájékozódhatott az olvasó. A Hasznos tudnivalók című fejezet ugyanilyen terjedelemben igyekezett megvilágítani a magyar állampolgárság fontosságát, visszaszerzésének módját, a követség és konzulátusok feladat- és hatáskörét (feltüntetve az ügykezelés díjtételeit); de hosszasan taglalta a visszavándorlás feltételeit, s a honvédelmi kötelezettséggel járó teendőket, a külföldön élők sorozása gyakorlatában érvényesíthető könnyítésekkel. A megélhetési feltételek javítása érdekében ismertették a munkavállalókkal a román cselédtörvény tudnivalóit, s a szövetkezet alapítás előnyeit. Természetesen nem maradhatott el a kivándoroltakat fokozottan érintő vám-, vasúti- és postai tarifákról, illetékekről szóló tájékoztatás, a folyamodványok helyes kitöltésére vonatkozó útmutatással. Az egyházi és oktatási intézmények helyi képviselői jóvoltából a naptár kilenc vidéki városban is kapható volt, igaz, Focșani, Sinaia és Azuga mindennapjaiban ekkoriban (már, vagy még) semmiféle magyar kulturális intézmény nem játszott szerepet.1191 Ezzel együtt a kiadvány mindenütt szépen fogyott. 1191 Buzáu-n Tremmel János katolikus igazgató-tanító, Craiován Mihály Jacobi, Focșaniban Incze, Pitești-en Erős Gyula katolikus tanító és Turóczy László református levita, Târgoviște-en Szente Gyula katolikus lelkész-tanító, Sinaián Frindt, Giurgiun Elek Ferenc katolikus tanító, Bráilán Koncz Ferenc református lelkész és Vadász Zoltán katolikus igazgató-tanító, végül Azugán Go súly András. BMÚ, 1907. okt. 27. 303
