Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA sére a követség 1910 eleji sajtójelentése villantotta fel. A Külügyminisztérium Miniszterelnökséghez intézett átiratában azt kérte, hogy a végső döntés előtt a várják meg a Wodianer Rudolf főkonzul és Scheier Németh között folyó tárgyalások eredményét.1112 A konzultáció részleteit homály fedi, ám kimenetele nem kétséges: az állandó viaskodásban megfáradt Scheier Németh Ignác harmadfél évi ellentmondásos - de nem minden haszon nélkül való1113 - működés után, 1910 első évnegyedében felszámolta kiadói vállalkozását. 1112 Pro domo, 1910. febr. 24. MNL OL K 26 ME 858. cs. 522/1910 XX. t. 1113 A hűtlen kezelés, személyi összefonódások és öntelt, hízelkedőket jutalmazó vezetői magatartás terhes hagyományát kárhoztatva az egyesületi élet megtisztításán munkálkodott, s a magyarság jellemhibáival is szembenézett. - Magyar betegségek. RH, 1908. márc. 29. A szétforgácsolt magyar közélet összefogására is volt józan programja - Egy akarattal egy célra. RH, 1909. febr. 14. A Hírek Magyarországból rovatban tudósított pl. a debreceni székely kongresszus eseményeiről (RH, 1908. aug. 9. és RH, 1909. máj. 13.); Darányi Ignác legelőrendezési tervéről (RH, 1909. máj. 13.), a baróti mintaműhely megnyitásáról (RH, 1908. ápr. 12.). Elemezte a romániai túltermelési válságot, s a kárvallott magyarok számára a kivezető utat az óhazába történő visszavándorlásban jelölte meg (RH, 1907. dec. 1.). S ennek érdekében - a hitbizományok terhére - földosztást javasolt, mondván, ezzel nemzeti célt is szolgál a kormányzat, mert a föld és az ország csakis így maradhat meg a magyarságnak (RH, 1909. febr. 11.). Említésre méltóak a hazafias kötődéseket erősítő, építő szemléletű írásai nagy magyarokról és történelmi eseményekről. A román nacionalista túlkapásokkal kapcsolatban viszont kifejezetten passzív, olykor meghunyászkodó magatartást tanúsított. L. Makkai 2016, 128. 1114 Pro domo, 1909. márc. 17. MNL OL K 26 ME 858. cs. 1340/1909 XX. t. 942. asz. 8.4. A Romániai Magyar Újság (1909-1916) A Kárpátokon túli magyarság mégsem maradt anyanyelvű orgánum nélkül. Még 1908 novemberében nyomdát alapított a román fővárosban Brozer Vilmos és Parzer Sándor. A két erdélyi szász vállalkozó a bukaresti magyar egyesületek ajánlásával ugyancsak megpróbált kormányzati támogatáshoz jutni. Kérelmüket azonban a Sajtóiroda a hitelkeretek szűkössége miatt elsőre elutasította.1114 Ebben a kérelmezők személyében rejlő lehetséges kockázatok is játszhattak 284
