Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A Miniszterelnökségen ekkor már megérett az elhatározás, hogy az áldatlan „belháborúba” bonyolódó, ám „megbízható és ügyes hírlapírónak bizonyult” Poliányt Horvátországba helyezik, hogy a Szlavóniai akcióban hasznosítsa szak­mai, és a nemzeti ellentétek oldásában bizonyított képességeit, tapasztalatait. Tá­vozásának valószínűsíthető közelsége azonban egy súlyos dilemmát vetett fel: vajon helyettesítésével, avagy az ellenlábas Scheier Németh Ignác lapjának tá­mogatásával érdemes-e a romániai magyarságnak anyanyelvű újságot biztosíta­ni?1095 Az egyik költséges, a másik sokkal inkább kockázatos megoldásnak tűnt. 1095 Pro domo (1908. ápr. 30.). MNL OL K 26 ME 858. cs. 825/1908 XX. t. 245. asz. 1096 Alois Lexa von Aehrenthal közös külügyminiszter 1908. júL 27-ei levele Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 858. cs. 3396/1908 XX. t.245. asz. 1097 Először Farkas Ferenc, Amerikát megjárt egri tisztviselő pályázott a megüresedett posztra. Farkas Ferenc 1909. febr. 19-én kelt kérvénye Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 858. cs. 942/1909 XX. t. 1098 RH, 1908. nov. 29. Poliány sorsa mindenesetre 1908 nyarára eldőlt, amikor is Szlavóniai Ma­gyar Újság elindítására Eszékre költözött.1096 A megüresedett romániai állásra benyújtott pályázatokat a Sajtóiroda következetesen ad acta helyezte, s így a Bukaresti Magyar Újság végleg elnémult.1097 Scheier Németh azonban nem tágított. 1908 szeptemberében egy ingyenes naptár kiadásáról tárgyalt a Miniszterelnökségen, s mivel a kormányfőnél nem kapott kihallgatást, a Sajtóiroda vezetőjével, idősebb Ábrányi Kornéllal talál­kozott. A megbeszélés során kiderült - legalábbis a szerkesztő szerint -, hogy Ábrányi javasolta számára a támogatási összeg megadását, de azt mégis meg­torpedózták. Scheier Németh hitetlenkedve foglalta össze a történteket: haza­árulással vádolják, miközben jelentős anyagi áldozatot hozott és hoz a regáti magyarokért. A „kintiek” szolgálatára rendelt papokra, pedagógusokra és a kö­vetség munkatársaira hivatkozott, hogy igazolják, nem tett mást, mint hűséget és tartást igyekezett plántálni honfitársaiba.1098 Budapest egyeztetett is ez ügyben a romániai külképviselettel, s megfontol­ta annak lehetőségét, hogy a romániai titkos nemzetgondozási akcióban immár Scheier Némethre alapozzon. A követség azonban a regáti magyaroktól kapott beadványra hivatkozva úgy foglalt állást, hogy az ellentétektől tépázott magyar 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom