Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS S Z O IVI S Z É D S Á G K É P. A SAJTÓ SZEREPE A... adott számára, s a friss lapszámokat olvasó magyarok hamarosan egyik szel­lemi vezérükként tisztelték. A sikerek hatására már ekkor tervbe vette az újság fejlesztését, mivel csak nagyobb példányszámban, több oldalon és mellékletek­kel (naptárral, regényújsággal) gyarapodva látta biztosítva a talpon maradást a román versenytársakkal szemben. Legalábbis ezzel érvelt feljebbvalóinak, ami­kor pályázatot nyújtott be a felmerülő költségek fedezetére.1048 1904 tavaszán egy jelentősebb beruházási hitelkérelemmel állt elő, hogy a Bukaresti Magyar Újság előállításának teljes folyamata az ő - s általa a magyar kormány - el­lenőrzése alá kerüljön. Természetesen az akció vezetésének is érdekében állt megtörni az egyetlen magyar (bár elavult) betűkészlettel rendelkező bukaresti nyomda monopóliumát, de fedezet hiányában a fejlesztést a következő pénz­ügyi évre halasztották.1049 Ehhez képest Poliány még ugyanazon év őszén újabb pályázatot nyújtott be: a Julián Egyesület1050 közvetítésével egy évi 200 koronás irodaátalány jóváhagyását kérve. Az egyesület ajánlása szerint ezt a romániai magyarok kalendáriumának közös munkálatai és Poliánynak a magyar csalá­dok hazatelepítésével és az ösztöndíjra jelöltek közvetítésével kapcsolatos sűrű teendői kellőképpen indokolták.1051 Az elmondottakból kiviláglik, hogy Poliány az eredeti várakozásoknak megfelelően a Romániai akció egyik kulcsfigurájává vált, s méltán rászolgált a „bizalmi férfiú” elnevezésre. 1048 Poliány Zoltán emlékirata Tisza István miniszterelnökhöz. (Iktatva: 1904. febr. 7-én.) MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 1049 Poliány Zoltán 1904. ápr. 26-ai levele Khuen-Héderváry Károly Miniszterelnökhöz, ill. fo ­galmazvány a közös külügyminiszterhez jún. 20-ai dátummal. MNL OL K 26 ME 858. cs. 2806/1904 XVIII, t. 335. asz. 1050 A magyar kormány szlavóniai akciójának fedő szervezete. Ügyvezető igazgatója tíz eszten­deig (1914-ig) Klebelsberg Kuno volt. 1051 Pro domo (1904. nov. 14.) MNL OL K 26 ME 858. cs. 5325/1904 XVIII, t. 335. asz. 1052 Magyar iskolák elrománosítása. Pesti Hírlap, 1905. márc. 12. Ennek a személye iránt táplált bizalomnak a jele, hogy a romániai titkos akcióba akaratlanul és avatatlanul beavatkozó budapesti sajtó megfékezésében is szerepet kapott. A Pesti Hírlap egy 1905-ben megjelent közleménye - a Ma­gyar iskolák elrománosítása címmel - éles szavakkal támadta nemcsak a román, de „felelőtlenségükért” a magyar kormányt és a bukaresti külképviselet tagjait is.1052 A bukaresti parlamentben csakugyan napirendre tűzték annak a törvény­271

Next

/
Oldalképek
Tartalom