Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA és könyvkereskedést szándékozik alapítani Bukarestben - mégpedig a budapesti kormány-támogatással..,1017 Mindebből annyi volt igaz, hogy Sebestyén a Bukaresti Magyar Újság szerkesztői székére áhítozva kormányzati támogatásért folyamodott a Miniszterelnökségen.1018 Az előfizetők megritkulása, s a díjhátralékosok magas száma1019 ugyanakkor olyan különös helyzetet teremtett, hogy Bálinth nem kevés önmegtagadással szerzőtársként fogadta lapjába riválisát.1020 Az eset után bizonyosan meginduló szóbeszéd hatására a kilátástalan helyzetbe került Bálinth indulatos kirohanást tett, mondván, inkább „Meghal. De zsidókézre nem fogja adhatni [lapját] maga a Herkó-Páter sem”.1021 A pap-szerkesztő nem tudhatta, hogy a rá is jellemző antiszemitizmus - mely a román társadalmi-politikai életben mély gyökeret eresztett - szerepet játszhat a magyar újság új szerkesztőjének kiválasztásában is. Abban az értelemben, hogy Budapesten ezzel a „kolonccal” még bajosabb feladatnak ítélték egy magyar szerkesztő beilleszkedését és működését Bukarestben.1022 Más kérdés, hogy a különben költséghatékony ajánlattal pályázó Sebestyén Ede megbízását Rákosi Jenő is határozottan ellenezte, mondván, hogy a sajtómunkás „egy hasonló vendégszereplése alkalmával már sok bajt csinált.”1023 1017 Holló János: Egy régi átok. BMŰ, 1903. jan. 25. 1018 Sebestyén Ede 1903. jan. 2-ai levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 575. cs. 74/1903 XVIII, t. 74. asz. 1019 BMŰ, 1903. jan. 25. 1020 Sebestyén a pénz által uralt Egyesült Államoktól óvta cikkében tovább vándorolni szándékozó regáti honfitársait. BMŰ, 1903. márc. 22. 1021 Egy szenzációs hír. BMŰ, 1903. ápr. 5. Az otromba antiszemita ékekkel kitömött képes szórakoztató melléklet, a Herkó Páter decemberi közreadásával Bálinth már korábban megpecsételte kettejük „barátságát”. BMŰ, 1902. dec. 28. 1022 Hogy e félelmek nagyon is megalapozottak, mutatja a Romániai Hírlap és a Bukaresti Magyar Újság szerkesztőjének késhegyig menő, áldatlan vitája, amelybe (1909-ben) Székely Béla a Liga Antisemita című lapot is bevonta. Az újság lapjain méltatlan módon igyekezett lejáratni szakmai ellenfelét, Scheier Németh Ignácot. Az Antiszemita Liga-féle lap és a csavargók. RH, 1909. máj. 20. A zuglap szerkesztője nem csak őt, de a külképviselet egész hivatalnoki karát lezsidózta. S helyt adott ugyan a cáfolatnak, de csak 20 frank lefizetése ellenében, „fizetett hirdetésként”. A román sajtószabadság lealázása. RH, 1909. máj. 27. 1023 Sebestyén ekkor már egy esztendőt eltöltött a xenofób Romániában. Az újságíró mindössze 4000 korona támogatást kért; ugyanakkor már a kezdetekkor bensőséges miniszterelnökségi kapcsolataival kérkedett. Klebelsberg Rákosinál tájékozódott ügyében, aki a külföldi poszton nemkívánatosnak ítélte Sebestyén személyét. Klebelsberg 1903. márc. 22-ei jelen266