Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA támogatásával. Közülük Debreczi József volt az, aki Bartók György református [!] püspök és az EMKE anyagi és erkölcsi támogatásának elnyerésében közvetített.1000 A főszerkesztői beköszöntő tömör programadása ekképpen szólt: „A czél e heti lappal összetartani fajunkat, nyilvánosan a lap hasábjain beszélgetni szükségleteinkről. .”, mint az anyanyelvű oktatás intézményrendszerének megteremtése, az állampolgári jogok és gazdasági (munkavállalási, adózási és kegyeleti) érdekek világos megfogalmazása és hatékony képviselete.1001 A közéleti fórum megteremtését a nemzeti azonosságtudat fenntartása és formálása legfőbb eszközeként Bálinth nagyon is komolyan gondolta. Ezt már az ugyancsak általa alapított, de a szükséges anyagi alapok nélkül gyorsan csődbe jutott Romániai Magyar Néplap korábbi eredményei is bizonyították.1002 Noha az új lap tipográfiai megjelenése (a magyar betűkészlet hiánya miatt?) igen kezdetleges volt, Bálinth hazafias és közösségépítő elkötelezettségével Budapesten is tisztában lehettek. Erre utal, hogy a lapot csakhamar a magyar kormányzat is felkarolta. dűlt le a nyomdagépről. A szerkesztésbe Holló János tanító és Vizi Dénes nyugalmazott katolikus kántortanító segített be. BMŰ, 1902. júl. 6. A fömunkatárs „felsőbb utasításra” a református Kertész József lett, aki egy ideig (1903. jún. 14-ig) a felelős szerkesztői feladatkört is betölti. Kertész 1913, 74. 1000 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata. 45-46. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. Kertész később úgy emlékezett, hogy a lapalapítás Pallavicini János bukaresti követnek köszönhető. Kertész 1913, 74. 1001 BMÚ, 1901. nov. 18./dec. 1. 1002 L. Makkai 2016, 67-76. 1003 Az idegenbe vándorolt magyar honosok nemzeti gondozása: Románia. MNL OL K 26 ME 548. es. sz. n./1902 XXII. t. 672. asz. A támogatás elveit a Romániai akció munkatervének VIII. fejezete rögzítette,1003 amely a sajtó kérdését szoros összefüggésben tárgyalta az egyesületi ügyekkel. Az akció vezetése abban bízott, hogy az újság révén „talán lehetne a bukaresti magyar társadalmat [...] oly irányban befolyásolni, hogy a különféle egyesületek lehetőleg a Magyar Társulat körül tömörüljenek”, s ezzel megszűnne a tucatnyi egyesület erőfecsérlő torzsalkodása. Az akcióhoz olyan eszes és kifogástalanul hazafias embert kerestek, aki a sokágú teendőket a magyar kormány és az osztrák-magyar követség útmutatása szerint végezné. A szakértők úgy ítélték meg, hogy erre a feladatkörre tanító, vagy lelkész nem alkalmas, hiszen 262
