Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA országgal való kapcsolattartás és a kivándoroltak szellemi összefogása jegyében születtek, de rendszerint a befogadó nép és az anyanemzet történelmi ellentéteinek enyhítését is feladatuknak tekintették. (Ebbe a sorba tartozik az 1860-ban kiadott Bukuresti Magyar Közlöny,987 (s két évtizeddel későbbi „reinkarnációja”),988 a Missiói Lapok (1866-1867),989 a valamennyi közül legsikeresebb Bukuresti Híradó / Gazetta de Bucuresci (1876-1885),990 s a század végén kiadott rövid életű Bukaresti Közlöny (1884-1885; 1899), Romániai Értesítő (1900) és Romániai Magyar Néplap (1900).991 987 Uo. 988 Az 1884-ben „feltámasztott” lapot Németh Gábor református kántor-tanító jegyezte. 989 Czelder Márton református lelkész szerkesztésében. 990 Makkai 2016, 27-50. 991 Míg előbbi kettőt Bartalus János református esperes, a Bukaresti Magyar Társulat elnöke szerkesztette, utóbbit ellenlábasa, Bálinth János katolikus lelkész. L. Makkai 2016 992 Márífy-Mantuano Rezső 1902. márc. 28-ai jelentése Láng Lajos kereskedelemügyi miniszterhez. MNL OL K 26 ME 858. cs. 1496/1902 XXII. t. 993 Márífy-Mantuano Rezső kereskedelemügyi miniszterhez írt 1901. febr. 22-ei jelentésének másolata. MNL OL K 26 ME 858. cs. 2274/1902 XXII. t. 1496. asz. A küldetéses szereppel ugyanakkor éles ellentmondásban állt a szakmai hozzáértés hiánya, a dilettantizmus. A nagyarányú írástudatlanság és a századfordulós gazdasági válságban jelentkező megélhetési gondok ráadásul erősen behatárolták e lapok terjesztésének lehetőségeit, noha a reménybeli olvasóközönség - a gyors ütemű asszimiláció ellenére - újabb és újabb bevándorlókkal gyarapodott. A regáti magyarság tudatállapotának formálásában - a káros folyamatok eredőjeként - egyre inkább teret nyert az erdélyi és bánsági román értelmiségiekkel „feltöltött”, s így mind kifejezettebben magyarellenesre hangolt román sajtó. Anyanyelvű hírforrás hiányában a bevándorolt magyarság az odahagyott szülőföldet a kenyéradó új haza sajtójának tükrében nem egyszerűen ellentmondásosnak, de - a nagyhatalmiság minden látszata ellenére - gyengének és riasztóan ellenszenvesnek láthatta.992 A kereskedelmi tárca bukaresti tudósítója, Márffy-Mantuano Rezső írta 1901 telén: „[...] a rumán hírlapirodalom csaknem állandóan hamis és tendentiózus híreket közöl Magyarországról. . ”993 Márffy - jótékony ellensúlyképpen - egy hazai tőkével létrehozott, de széles romániai előfizetői bázison nyugvó mértékadó magyar lap megindítá260
