Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN A gazdasági tudósító a szakmai irányításáért saját javadalmazására és egy titkár fizetésére igényelt állami támogatást.946 A szaktárca a Márffy által ajánlott „kamara” kifejezést aggályosnak találta, s helyette a „kereskedelmi egyesület”, hangzásában is inkább egy magánjellegű, az érintettek alulról jövő kezdeményezését sejtető elnevezést javasolta. Álláspontjuk szerint a tiszteletbeli tagok között a külképviseletek tisztségviselői is helyet kaphatnak, de a minisztérium alkalmazásában álló szaktudósítóval a közvetlen kapcsolat fenntartását nem tartották tanácsosnak. Az állami szubvenció terheit a minisztérium magára vállalta, ám a módosított elnevezéssel is jelzett, „szűkített” működési körben. Vagyis kikötötte, hogy az egyesület küldetésnyilatkozatában ne szerepeljen a Magyarország romániai exportjának fokozására vonatkozó tétel, legfeljebb egy általános megfogalmazás a magyar kereskedelmi érdekek előmozdítására és a két ország gazdasági kapcsolatainak ápolására.947 946 Saját fizetésére évi 1000 koronát kért. Márffy-Mantuano Rezső 1902. dec. 19-ei jelentése. MNL OL K 26 ME 744. cs. 2583/1903 XVIII, t. 406. asz. 947 A kereskedelemügyi államtitkár 1903. jún. 15-ei levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz. Uo. 948 Pallavicini János egyszerűen azt tanácsolta: „halasszuk el”. Tisza István levele Agenor Goluchowski külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1905. ápr. 5. MNL OL K 26 ME 744. cs. 1334/1905 XVII. t. 271. asz. 949 Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter 1905. jan. 6-ai levele Tisza István kormányfőnek. MNL OL K 26 ME 744. cs. 271/1905 XVII. t. 271. asz. 950 Tisza István miniszterelnök levele Agenor Goluchowski külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1905. ápr. 5. MNL OL K 26 ME 744. cs. 1334/1905 XVII. t. 271. asz. A kormányfő - csatolva a kamara alapszabályát és segélykérelmét - a támogatás feltételéül arra várt választ, A szaktárca óvatos taktikázását azonban túlhaladottá tették az események. 1904-ben a tervbe vett szervezet megalakult, ám a kormányzati szándékokkal ellentétben948 Magyar Kereskedelmi Kamara néven. Ezért Hieronymi Ká roly miniszter a kormányfő és a bukaresti követ álláspontját tudakolta arról, hogy - az elnökség kérelmére - nyújtson-e anyagi támogatást a szervezetnek.949 Tisza István miniszterelnök a szükséges értesüléseket a közös külügyminiszter közvetítésével a követségtől kérte meg. Ugyanakkor megragadta az alkalmat, hogy - a magyar közjogi felfogásnak megfelelően - a szóban forgó intézményt Goluchowskinak úgy említse, mint az Ausztria által a nyugati nagyvárosokban alapított kereskedelmi kamarák magyar megfelelőjét.950 249
