Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA hitelezők javára, román állampapírba fektetve. Végül a 240. §-ra utalva a szaktudósító megállapította, hogy a törvényben az idegenekre más szabályok érvényesek, amelyek megnehezítik talpon maradásukat a román pénzpiacon.927 927 Uo. 2. A másik - esélyesebbnek tűnő - megoldásnak a hitelszövetkezet alapítása látszott. Minthogy fejleszthető, később egy termelőszövetkezet is kisarjadhat belőle, ami hazai nyersanyagbeszerzéssel javíthatja a magyarok versenyképességét. Az igazgatóságba bevonhatóak a helyi vezetők, s olyan mértékadó személyiségek is, akik korábban nem törődtek a magyar diaszpórával. Effajta megbízatással pedig ennek a körnek a közösség vállalásában is bizonyos javulás volt remélhető. Az ügyintézést Márffy - kezdetben legalább - a magyar Országos Központi Hitelszövetkezet egy alkalmazottjára kívánta bízni, aki jártas a hivatali levelezésben, könyvelésben és pénztárkezelésben. A tőkét egy nagyobb banktól várta, szövetkezeti váltó ellenében. A kormányra viszont az a feladat hárult, hogy gondoskodjék arról, hogy a kölcsönügyletek bonyolításával megbízott bank kedvező feltételekkel hitelezzen. Kárpótlásul ez a pénzintézet kezelhetné a cselédek megtakarításait és haza utalásait. Természetesen ez esetben is számolni kellett a román törvények által támasztott nehézségekkel. Az alacsony kezdőtőke (legfeljebb 200 000 lej) a kereskedelmi törvény 224. §-a szerint évente azonos összeggel emelhető volt. A 223. §. ugyancsak előírta a román állampolgárok legkevesebb egyharmad arányú jelenlétét az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban. Márffy viszont azt remélte, hogy egy kizárólag idegenek céljaira alakult intézménnyel szemben ez elejthető szempont lesz. Az általa áttekintett szövetkezeti alapszabályok mindegyike előírta ugyanis, hogy tagjaik kizárólag ortodox vallású románok legyenek, észszerűnek tűnt tehát, hogy ne kifogásolják a magyarok saját szervezetének megalapítását akkor, ha a jogszabályok eleve kizárták, hogy másutt érvényes tagságuk legyen. Ezt a feltételezést az idegen fiókintézmények létrehozásának megvalósult esetei is alátámasztották. A román idegenellenesség sodrását mutatja, hogy a szaktudósító 242
