Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”

2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... hetésüket. A befogadó ország jogszabályi környezete egy ideig még szebbik arcát mutatta, a századfordulóra azonban már piacvédő intézkedések óvták a hazai munkavállalókat a külföldiekkel szemben.33 (A Romániát új hazának választó kivándorlók többsége hazai román volt, akik viszont élvezték a pozitív megkülönböztetés előnyeit.34 ) A romániai munkavállalás feltételeinek drámai romlása csak a századfordulóra tudatosult a hazai közvéleményben, s tovább rontott a kivándorlás hazai kedvezőtlen megítélésén. Jelentős volt ugyanak­kor a vélemények szóródása. Míg Széli Kálmán miniszterelnök a nemzetiségek magasabb kivándorlási veszteségével nyugtatta magát,35 a közgazdász Hegedűs Lóránt a piac kíméletlen törvényeinek érvényesülését érzékelte, mondván: a cseléd a szomszédságban „általános fogyasztási cikk, mint a thea, vagy kávé, melynek behozatala a szükséglet szerint igazodik.”36 A demográfus Thirring Gusztáv tudományos megállapítása pedig a tömeges beolvadást rögzítette azzal, hogy Romániát „a magyarság évszázados nagy temetőjének” nevezte.37 Hasonló véleményen volt Poliány Zoltán bukaresti újságíró, aki szerint az ame­rikai célországokkal és Romániával szemben a „nagyhatalmi” tekintélyt erősí­33 A román gazdasági sovinizmusra példa, hogy a korábban nemzetközi díjakkal kitüntetett regáti magyar kocsigyártókat 1895-ben már nem hagyták kiállítani Franciaország és Romá­nia közlekedési és ipari vásárain. Barabás 1908, 430. 34 Az 1879. október 13-án módosított 1866-os román állampolgársági törvény szerint idegen csak 10 év helyben lakás esetén szerezhetett állampolgárságot, amennyiben igazolni tudta, hogy a társadalom hasznos polgára. A törvény 9. §-a értelmében idegen állam románjai, amennyiben igazolják, hogy eredeti állampolgárságukról lemondtak, a parlament egyszerű jóváhagyásával azonnal gyakorolhatják politikai jogaikat. Beszédes adat, hogy 1899-ben 260 772 hontalan zsidó élt az országban, miközben már az 1878-as berlini nagyhatalmi kongresszus Románia szuverenitásának elismerése fejében előfeltételül szabta állampolgár­rá fogadásukat. Ezzel szemben azt csupán 4272 fő nyerte el a törvény 2. §-a értelmében, amely azon személyeknek kivételes elbánást biztosított, akik jelentős tőkével, vagy talál­mánnyal gazdagítják az országot, vagy vérüket hullatták a nemzet szolgálatában (pl. az 1877-78-as orosz-török háborúban). Barna 1908, 81-82. 35 Mint írta: „...bárminő ijesztő legyen az első pillanatra is önmagában a kivándorlás, ha a népesedési statisztika szemüvegén át a nemzeti államiság kiépülése szempontjából nézzük, egy mondhatni üdvös jelenséggé változik” mert a kiáramlók többsége nemzetiségi... Széli Kálmán levele Agenor Goluchowski közös külügyminiszternek. Tisztázat, 1903. márc. 6. Kemény 1964, 530. 36 Hegedűs 1902, 23. 37 Thirring 1904, 6. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom